A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Történelem - Sápi Lajos: Utcakapitányságok területi felosztása Debrecenben a XVI–XIX. században

1844/45 évre kibocsátott adóívek „Hadi Adó-Jegyzéke" címen jelentek meg és elmaradt az utcaszer része az íveknek. A szomorú végű szabadságharc után egy ideig még használták a korábbi magyar nyelven nyomtatott adóíveket, de 1857-től 1867-ig már két nyelven, — magyarul és németül — jelentek meg azok. Ezt követően a közigazgatás általános rendezésével Debrecenben is bevezették az egységes állami adózási rendszert, s végleg eltűnt a városra jellemző adatokat tartalmazó adó-előírás. Az adókerületek területi beosztása azonban változatlanul tovább élt. A régi sáncon belüli települési magnak — a város központjának — most folyó korszerűsítésével új utak, terek keletkeznek. Megváltoznak a régi derék utcáknak a nyomvonalai, jelegzetes ki-be ugró házsorai. Az egykori híres országos vásárok helyei, a tölcséresen kiszélesedő utcatorkolatok már csak az egykori térképeken élnek tovább mint a múlt emlékei. Lassan eltűnnek a legnagyobb alföldi városnak minden jellemző meghatározói, mint ahogy megszűntek és átadták helyüket az egykor virágzó utcakapitányságok szervezete is egy fejlettebb közigazgatási rendszernek. A fejlődéssel együtt járó törvényszerű átalakulásban azonban az ősi Debrecen és a múlt emlékei nem tűnnek el nyomtalanul, hanem azok a város szellemiségében és hagyományos kultúrájában töretlenül tovább élnek, gazdagodnak. 238