A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)
Történelem - Szalay Emőke: Debreceni céhbehívótáblák
37. Az ács céh hirdető könyve Sz. 1907. 468. Könyv alakú sárgaréz tábla. Gerincén négy domború, függőleges vonalkázással díszített sáv. Felnyitható előlapja szélén kettős vésett vonal keretezi. Felirata vésett: A BECSÜLETES ÁCS CZÉH HIRDETŐ KÖNYVE. Záródása az előző táblához hasonló elcsúsztatható retesszel történik. Hátsó lapjának belső felében levéltartó rekesz nyoma látható és vésett felirat: Készült Balog Bálint Tőrös István Czéhmesterek Kovács Mihály Jegyző Hivatalos idejökben. 1843. Méretek: Tábla hosszúsága: 18,7 cm, szélessége: 13,7 cm, vastagsága: 2 cm. Készült Debrecenben 1843-ban. Vétel útján került a múzeumba. 38. A magyar szabó céh hirdető könyve IV. 1914. 91. a Könyv alakú sárgaréz tábla. Gerincén kétszer három kidomborított sávval, felső szélén rászegecselt gombban vastag karika. Elő- és hátlapjának szélét vésett vonaldíszítés szegélyezi. Előlapján domború olló, vasaló és sing, köztük a zárókapocs barokkos palmettás sarka. Hátlapján domború 1 szám és a kapocs párja. Kihajló hátlapjának belső oldalán vésett felirat: Készült a D. M. Sz. Cz. R. Szekeres Sándor és Orosz István Elnökségek alatt 1859. Juni. 1. Méretek: Tábla magassága: 16,3 cm, szélessége: 11,5 cm, vastagsága: 2 cm. Készült Debrecenben 1859-ben. A feloszlatott szabó ipartársulat ajándéka. Belsejében 1907-ből való hirdetés. 39. A magyar szabó céh hirdető táblája IV. 1914. 91. b Azonos a IV. 1914.91. a leltári számú táblával, csupán hátlapjára 2 szám van erősítve. Belsejében a 2. táblajárás mestereinek felsorolása. 40. A magyar szabó céh táblája IV. 1914. 91. с Azonos az előbbiekkel, hátlapján 3 szám. 41. A magyar szabó céh hirdető táblája IV. 1914. 91. d Azonos az előbbiekkel, hátlapján a négyes számnak egy szára maradt meg. A fennmaradt 41 tábla a takácsok tábláját kivéve, amely a dunántúli céhek táblaformáját követi 33 , mind nyeles tábla a Tiszántúlon és Erdélyben használatos formának megfelelően. Anyagukat tekintve 11 db fa, 30 pedig sárgarézből készült. Más anyag, ón, csak nyél- vagy lyuk-foglalatként használt. A táblák funkció szerinti vizsgálatánál jelenlegi állapotában csak egy tekinthető bemondó táblának, a takács céhé, amely mindkét oldalán díszítéssel van ellátva; s nincs hely egyik oldalán sem hirdetmény felerősítésére. Ezért ezzel a táblával csak szóbeli üzenetet közvetíthettek. Nem számítjuk ide a kötélverők napi és hétfői áruló tábláját, mivel ezeknek nem volt üzenetközvetítő funkciójuk, csupán jelként szerepeltek. A további vizsgálat igazolja Nagybákay Péter feltevéseit, hogy az írásbeliség elterjedésével változott meg a céhtáblák alakja úgy, hogy a táblákra az üzenetet tartalmazó lap rögzítésének megkönnyítésére lemezkeretet erősítettek. 34 A fatáblák, a XIX. század második feléből származókat kivéve, 33 Nagybákay Céhbehívótáblák i. m. 343. 34 Nagybákay i. m. 343. 223
