A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1972–1976 (Leletkataszter)

9. kép Avar sír, Kába—Bitózug tük. Várható azonban, hogy a Vörös Csillag Tsz által létesített halastó melletti fásítás, vagy esetlegesen más, újabb létesítmények alapozásakor folytatnunk kell az ásatást mert a temetőnek csak a déli és délnyugati szélét sikerült lehatárolni. Az eddigi feltárások után feltehetőleg nemzetségi csoportok elkülönülését és egy magányos sír — véleményünk szerint boszorkány — előkerülését emeljük ki. NAGYRÁBÉ Rétszentmiklós 1974. júl. 17-én bejelentés érkezett a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat püspökladányi igazgatóságától, hogy Nagyrábén a tsz megbízásából földmunkát végeznek s a munkálatok során csontvázak bukkantak elő. A helyszínre kiszállva megállapítottuk, hogy a földgyalu csaknem teljesen elegyengette azt a dombot, mely a falu keleti szélén fekszik és legmagasabb pontján az egykori földbirtokos des Echerolles Kruspér család kriptája van. A gép nyomában jól látszottak a sírfoltok. Főleg К—Ny-i tájolásúak. 18 félig legyalult csontvázas sírt sikerült kibontanunk, ill. a sír helyét lokalizálnunk. Mellékleteik alapján — S végű hajkarika, pártagyöngyök, II. Béla v. II. Géza dénár — XII. sz.-inak bizonyultak. Megfigyeltük, hogy a sírok mellett sárga agyagos csíkok is húzódnak, melyek anyagban és minőségben teljesen elütnek a környező talajtól. Az igen minimális maradvány alapján megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy egy Árpád-kori templom alapozásának legalját találtuk meg. Emellett szól az a tény is, hogy a területet ma is Rétszentmiklós pusztának nevezik, s az Árpád-kori Rétszentmiklós templomának helye máig nem ismeretes. Feltételezésünknek ellentmondani látszik az a sok XV— XVI. sz.-i cserép, amely szintén a területen hevert elszórva, azonban mivel a háború előtt a halom tetején levő kripta körbe volt kerítve jól alapozott kőoszlopos kerítéssel (Pető Sán191