A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

A Surján csúcsa alatt egy kis tengerszem (lézerül Surianul) van. Petrozsény-Petrilla felől kényelmesen megközelíthető a Surján, a tengerszem partján turistaház is van (Cabana §urianul). A csúcsról aláereszkedve, a nyeregből a Vf. lui Petru csúcsra lehet felmászni; innen igen szép kilátásban lehet gyönyörködni: keleten a Szebeni havasok, délen a Pareng, tőle nyugatra a hófoltos Retyezát látható. Pareng hegység (Mun^ii Paringului) A Sebes hegységtől délre terül el a 40 km hosszú és 25 km széles Pareng hegység. A hegyvidék nem nagy terjedelmű, de magas — a Kárpátok déli vonulatának második legmagasabb tagja; csúcsai: Pareng (Paring) 2076 m, Sláveiul Maré 2334 m, Mundra (Mandra, Mündra) 2520 m és Cárja (Cirja) 2406 m magas. A jelek azt mutatják, hogy a jégkorban itt működött a legnagyobb gleccser — erre mutat a Cárja alatti gleccservölgy. A hegység anyaga komplikált összetételű: van benne gránit, pala, gneisz és jurakori mész. Zord képet ad a vidéknek mély, meredekfalú szakadékokkal szabdalt felszíne. A tetőkön havasi rétek találhatók. Petrozsényból (Petroseni) délkeleti irányban menve egy általam ismeretlen nevű völgyben (állítólag Slatinora volna a völgy neve) vezetett a jelzett út a hegyekre. Elég jó úton haladva bükkös, majd fenyővel borított hegyre kapaszkodunk fel (állítólag Arsuni a neve) s amint elhagyjuk az erdőt egy fátlan, virágos réttel borított hegyoldalra jutunk kb. 1440 m magasan — innen már kezd a kilátás széppé válni. Az oldalon tovább haladva felfelé, nemsokára elérjük az 1579 m magasan épült turistaházat (Cabana Paring). A menedékháztól némi kapaszkodás után feljutunk a Pareng és Cárja között a gerincre. A gerincről látjuk a közeli Sláveiul Maré csúcsot, alatta egy kis tengerszemmel. A gerincről tovább mászva jutunk fel a Pareng tetejére. A csúcsról igen szép a kilátás: látni a Pareng egész vonulatát, a Zsil (Jiu) völgyét, a Retyezátot, a Vulkán hegységet. A gerincre visszaereszkedve s tovább haladva, rövidesen a Cárja nyeregben (2175 m) vagyunk. Alattunk egy hatalmas katlan (cirkuszvölgy) látszik tele hóval, kőtörmelékkel és apró tengerszemekkel, felettünk pedig a Cárja csúcsa látható. A csúcs alatti pihenés közben a következő havasi növényeket láttam: Pulsatilla alba, Ranunculus crenatus, Potentilla haynaldiana, P. ternata, Geum montanum, Dryas octopetala, Sedum alpestre, Saxifraga cymosa, Bupleurum diversifolium, Ligusticum mutellina, Gentiana kochiana, Myosotis alpestris, Veronica alpina, V. baumgartenii stb. Innen aránylag elég jó úton jutunk el a Mundrára. Mivel a csúcsról való lejövetel fogós kérdés lett volna számomra, ezért inkább a csúcs alatt gyűjtögettem — a következő havasi növényeket találtam: Cardamine resedifolia, C. glauca, Viola biflora, Loiseleuria procumbens, Campanula alpina, C. napuligera, Phyteuma nanum, Gnaphalium norvegicum, G. supinum, Anthemis carpatica, Scorzonera rosea, Hieracium alpinum, Dianthus tenuifolius, D. gelidus, D. glaciális, Cerastium cerastoides stb. A Mundra alól némi kerülővel átmentem a nyugati oldalra s a Coasta lui Rusu csúcs (2247 m) alatti turistaházban (Cabana Rusu) szálltam meg. Másnap ugyanezt az utat tettem meg visszafelé (a kapaszkodás miatt az út nehezebb volt) gyűjtögetve, jegyezgetve. A terep általános ismerete után, apróbb részekre osztva fel a hegyvidéket, jártam gyűjteni. Retyezát (Mun{ii Retezatului) A Hátszeg-petrozsényi vasút, a Raul Maré patak és a Vulkán hegység által határolt területen fekszik a Retyezát. A hegyvidék nagyságáról fogalmat alkothatunk, ha tudjuk, hogy a talpa 80—90 km széles. Átlagos magassága 2300—2500 m. A sok csúcs közül megemlítem pl. a Szlavejt (Sláveiu) 2381 m, Bukurát (Bucura) 2437 m, Peleagát 2511 m és a Retyezátot 2477 m. A hegyvidék anyaga gránit, gneisz, filit, kvarcit és mészkő. A jégkorban a hegyvidék erősen eljegesedett — ezt bizonyítja 15 gleccser nyoma és mintegy 70-re becsült tengerszem. Ezek közül legismertebb a Bukura és Zenoga (Zánoaga) tengerszem. A termémészeti szépségekben bővelkedő hegyvidék a maga egész terjedelmében védett terület. Lupeni-Kimpulungnyák felől kerestem fel a hegyvidéket. Itt egy turistaházban időztem két hétig. Ez idő alatt voltam a Peleaga, Bukura, Kusztura (Custura) csúcsokon, a Bukura és Zenoga tengerszemnél. Ezeken kívül még több helyen is megfordultam, de a helyeket nem tudtam azonosítani a turistatérképen; pl. a Peleaga csúcs közelében egy mély völgyben 5 tengerszemet találtam egymás felett. 18