A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1972–1976 (Leletkataszter)

8. kép Kelta bronz nyaklánc, Egyek—Rókahát dűlő Múzeumnak átengedni. A leletek: egy La Téne В típusú kisméretű, kettős kónikus hasú, nyaka alatt kiugró bordával díszített kis edény s egy finoman megmunkált bronzlánc múzeumunkba kerültek. A lelőhely egykor a Tisza árterületén belül elhelyezkedő, még ma is a környező térszintből 2,5—3 méterre kiemelkedő hatalmas löszdombon található. ESZTÁR Fenyvespart A Fenyvespart egy holt Berettyóággal — ma csak vízmosás — körülvett magas halom, amely a község belterületén, a volt Erdődy — Szunyogh kastély telkén fekszik. Körötte egyszeres sánc nyomai látszanak. Viszonylag erős igénybevételnek van kitéve, mert 1948-ban kiirtották róla a parkerdőt és azóta északi felét szántják, déli felére egy tanya épült. A halom ásatására 1973. aug. 13—31. között, az alföldi teli-kutató program keretében került sor. A 4 x 5 m-es szondát nem a halom legtetején, hanem annak nyugati lej tője felé nyitottuk, ugyanis a legtetején későközépkori épületből származó sok téglatöredék hevert, s várható volt, hogy az ott egykor állhatott épület elroncsolta a bronzkori padlószinteket. Az első ásónyomból és a felszínről igen nagy mennyiségű középső bronzkori kerámia került elő, továbbá sok vörös omladékkal kevert vegyes föld s egy roncsolt katlantűzhely darabjai. A szubhumusz eltávolítása után egy nagyon rossz állapotban levő, lesározott padló maradványai kerültek elő, 25 cm mélységben. (1. szelvény 1. szint.) A szelvény északkeleti sarkában egyelőre bizonytalan méretű beásás látszott, XVI. sz.-i kerámiatöredékkel és tégladarabokkal. A padlórészletek a délnyugati és északnyugati sarokban látszottak csak jól, mert a szelvény közepét is nagyméretű beásás rontotta meg, amely később szintén késő185