A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

6. kép. Bucsecsi látkép — a Cabana Gura Dihamului turistaház környéke Brassóból (Brasov) vasúton Zernest felé utazva egy hatalmas, szép alakú hegytömeg kerül szemünk elé — a 2241 m magas Királykő. A hegy anyaga homok és mészkő keveréke. A Kárpátok legnagyobb tömegű és leghatalmasabb mészkőszirtje. A hegytetőn mintegy 8 km hosszú sziklataréj húzódik s ennek fehérsége ragadja meg szemünket már messziről. A sziklataréjon emelkedik magasba a legmagasabb csúcs (Virful Bacului). A Királykőt a félelmetesen szép Krepatura (Cräpätura) szakadék szinte kétfelé vágja: Kis és Nagy-Királykőre. A Királykőt csak a déli oldalról lehet megmászni. Zernestől mintegy 6 km-re kezdődik a bámulatosan szép Propaszta szoros — ebben haladunk felfelé. A meredek sziklafalak alatt egy bővizű patak rohan alá, mi pedig csodálkozva törtetünk előre — vajon mi látnivaló kerül még szemünk elé? Utunk azonban egyre nehezebb lesz s végre 1100 m magasságban kijutunk a szorosból. Innen igen szép a kilátás: végig lehet látni a Királykő egész taraján. Utunk ezután nyugatra fordul s hamarosan eljutunk a Kis és Nagy-Királykő közti nyeregben épült turistaházhoz. A turistaháztól aránylag könnyű úton juthatunk fel a csúcsra, A tetőn havasi réteket találni igen gazdag és jellegzetes flórával. Egy alkalommal egy hetet töltöttem itt. A Cabana Crumätura nevű turistaházban szálltam meg — innen jártam fel a tetőre botanizálni. Mindenkor csodálatos kilátás fogadott; látni lehetett a Barcasági medencét, a Bucsecset, a Fogarasi havasokat, sőt jó idő esetén a Szebeni havasokat is. 14