A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Számomra jelentős volt az itteni kutatás is, ugyanis sok havasi növény itt is megtalálható, továbbá az Alacsony Tátra nem védett terület, így tehát bátran lehet gyűjteni, kutatni. Liptószentmiklósról autóbusszal mentem a Deményfalvi völgyben (Demenova dolina) egy Jasna nevű, újabban létesített üdülőtelepig. Az út mészköves és karsztos jellegű völgyben vezetett (két cseppkőbarlang is van benne). A völgy felső szakaszán eltűnik a mészkő, megjelenik a gránit, ami aztán végig kísér az egész vonulaton itt-ott mészkő lerakódással. Jasnáról (1235 m) felvonó (lanovka) vezet Lukova középső állomásra. Innen átszállással felvonón lehet tovább menni a Sopokra, ahonnan kényelmesen lehet bejárni a mezőhavasokat és a sziklás csúcsokat. A tetőre való fárasztó feljutás így leegyszerűsödik s mivel turistaházak bőségesen találhatók a közelben, minden adottság megvan a jó botanizáláshoz, amit ki is használtam. KELETI-KÁRPÁTOK Radnai havasok (Munfii Rodnei) A Viso (Visu) és Nagy-Szamos (Somseul Maré) patakok által közrefogott hegyvidéket Radnai havasok néven említi a földrajztudomány. A hegyvidék magasabb csúcsai a Pietrosz (Pietrosul Maré) 2305 m, Ünőkő (Ineu-Iniu) 2280 m, Puzdrela (Puzdrelor) 2191 m és a 2160 m magas Gärgäleu. Anyaga homokkő, andezit (különösen az Ünőkő tájékán) és kristályos pala, itt-ott mész lerakódással. Az északi oldal vizei a Visóba ömlenek, a déli oldal vizeit pedig a Nagy-Szamos gyűjti össze. A jégkorszakban eljegesedett hegyvidék volt — ezt bizonyítják a meredekfalú gleccservölgyek (pl. az Ünőkő alatt a Lala völgy) és a tengerszemek az Unőkőn és a Pietroszon. Itteni kutatásaim alkalmával felkerestem a Pietroszt és a Puzdrelát, majd az Ünőkőt, a Gärgäleu és a Korongyis (Corongis) 1994 m magas csúcsát. Különös élményt jelentett a mészköves Korongyis gazdag flórája — azt lehet mondani, hogy botanikailag talán ez a hely a legszebb és leggazdagabb rész. A Pietroszra Borsa felől mentem fel 7—8 órai fárasztó út után. A csúcs északi oldalán félkör alakú katlan található, tele megjegesedett hóval, alantabb pedig kis tengerszemmel. A Pietrosz területe természetvédelmi terület —• valóban meg is érdemli a védelmet, mert gazdag és érdekes flórája van. Kellemetlen, hogy a közelben nincs menedékház s mivel egy nap alatt nem lehet megjárni, ezért a csúcs alatti réten egy pásztortanyán háltam meg, nem éppen a legkényelmesebb körülmények között. A kissé távolabbi Puzdrela környékén már könnyebben lehet tanulmányozni a növényvilágot, mert itt turistaház (Cabana Puzdrela) van, ahol meg lehet szállni. Az Ünőkőre Ó-Radna felől az Izvor patak mentén indultam útnak. Az út kristályos palák és andezit tömbök között vezet az Ördögszoros nevű helyhez. Innen igen meredek úton juthatni a bányatelephez, majd tovább haladva 1560 m magasságban turistaház található — ezért az Ünőkőre felmenni kényelmesebb, mert van hol éjszakázni. A turistaháztól a csúcs felé haladva Rhododendronnal borított rétre jutunk. Életemben most láttam először ezt a virágot, alig tudtam a nézésével betelni. Még feljebb menve utunk egyre nehezebb lesz, mert köves, törmelékes helyeken járunk. A fáradságot és töredelmet a kedves havasi növények szimpompája azonban feledteti. Az útközben gyűjtött növények közül megemlítek mutatóban egy párat: Geum montanum, Rhododendron kotschyi, Centaurea kotschyana, A csúcsra csak a déli oldalon lehet felmászni, mert keleten, északon és északnyugaton a csúcs függőleges sziklafalakkal ereszkedik alá törmelékes, köves völgyekbe. Ilyen pl. a Lala és Ünökő völgy. Betekintve a Lala völgybe, a csúcs alatti katlanban jeges havat látunk s az ebből szivárgó víz vízeséssel egy tengerszembe ömlik. A tavat törmelékgát zárja el, melyből vízeséssel folyik tovább a víz. Állítólag alantabb még három tengerszem következik egymás után a völgyben, nekem azonban elég volt ide levergődni és keserves kerülővel visszamászni a csúcsra. A Radnai havasokat turisztikai szempontból is érdemes felkeresni — a sötét és csendes fenyvesek, vízesések, gazdag sziklaformációk, a virágpompás havasi rétek felejthetetlen élményt nyújtanak. Kelemen havasok (Mun^ii Cälimanu) A Beszterce patak és a Maros (Mures) közt terül el az 55 km hosszú Kelemen havas. 11