A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János–Lovas Márton: Talai-coleopterológiai vizsgálatok a Síkfőkút Projecten 1976

Lovas Márton—Ötvös János Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a Sikfőkút Projecten 1976* „Az utolsó évszázadban, méginkább az utolsó évtizedekben az ember hatása a bioszférára exponenciálisan növekedett. Kiterjedésében globálissá vált és elérte azt a pontot, ahol az egész rendszert, amelyik az életet — különösen az emberi életet — létrehozta, alapvetően befolyásolja."

1 Ezzel a gondolattal kezdődik az UNESCO 1970. évi 16. közgyűlésén elhangzott felhívás és programtervezet, mely „Az Ember és a Bioszféra — (Man and Biosphera)" című kutatási feladatterv mielőbbi megvalósítását szorgalmazza világszerte. Rendkívül nagy szükség van az összehangolt nemzetközi kutatások megszervezésére és mielőbbi megindítására, hiszen „.. .az ökológiai rendszerek nem ismernek államhatárokat. Emberi döntések és akciók, amelyek provincionális eredetűek nemzeti és nemzetközi következményekkel járhatnak."

2 Az UNESCO felhívásában foglaltak jelentőségét felismerve hazánkban is megindult a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával a kutatómunka. „Az ember és természeti környezetének védelme (bioszféra)" címmel országos távlati tudományos terv megvalósítása kezdődött, melyhez a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszéke az elsők között csatlakozott és kezdte el „Dombsági tájakra jellemző tölgyes ökoszisztéma időbeni komplex kutatása a természetestől a kultúrállapotig — Sikfőkút Project" című téma kutatását.

3 A témaválasztás teljes mértékben megfelel az UNESCO programtervezetben leírtaknak. Itt 31 kutatási téma feldolgozását javasolják a világ tudósainak, melyeket a jobb áttekinthetőség miatt a következő négy nagy csoportba soroltak: I. Az ember által nem, vagy csak kevéssé módosított természetes környezettel kapcsolatos kutatási feladatok. II. A mezőgazdasági környezettel kapcsolatos témák; mezőgazdasági környezeten az elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti, vagy egyéb hasznosítású területet értjük, a nagyobb technológiai átalakítású területek kivételével. III. Az urbanizáció által befolyásolt, vagy nagyobb ipari-technológiai változásoknak alávetett környezettel kapcsolatos kutatási feladatok. IV. A szennyeződéssel és hasonló jelenségekkel kapcsolatos témák, amennyiben ezek a hatások a bioszférát érintik.

4 A „Sikfőkút Project" kutatása, mint az a téma megfogalmazásából is kitetszik, igen összetett az alapkutatások szintjétől kiinduló és fokozatosan az alkalmazott tudományok és a bioszféra védelmét szolgáló kutatások felé haladó kutatómunkát követel. Az UNESCO programtervezetében tehát az első két nagy kutatási csoport munkálataihoz sorolható, de a negyedik témakörből is végez vizsgálatokat. Ennek az igen összetett és rendkívül bonyolult kutatómunkának a várható időtartama Jakucs 1973-ban tett megállapítása szerint mintegy 15—20 év. * „Sikfőkút Project" No. 32. 1. MTA Biológiai Oszt. Közleményei XIV. 4. 383. (Budapest, 1972.) 2. MTA Biológiai Oszt. Közleményei XIV. 4. 385. (Budapest, 1972.) 3. Jakucs Pál: „Sikfőkút Project". Egy tölgyes ökoszisztéma környezetbiológiai kutatása a bioszféra-program keretén belül. MTA Biol. Oszt. Közi. XVI. 1—2. 11. (Budapest, 1973.) 4. MTA Biol. Oszt. Közi. XIV. 4. 389. (Budapest, 1972.) 111