A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Muzeológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1976. évi munkájáról

Tudományos munkánk A Déri Múzeum tudományos munkája 1976-ban is jelentős és elismert volt. Nemcsak a gyűjtött anyag sokoldalú dokumentálásában (fotózás, gyűjtési feljegyzések, jelentések, naplók, rajzok stb. készítése), hanem több tárgykör átfogó, illetőleg részleges feldolgozásában mutatkozott meg. Munkatársaink tudományos tevékenységet nemcsak a Múzeumi Szervezet keretében, hanem azonkívül is sok helyen, elsősorban a testvérintézményeknél folytattak. Főleg a tudományos munka alakította ki, illetve erősítette a már korábbról meglevő kapcsolatainkat a Kossuth Lajos Tudományegyetem különféle intézeteivel, az Agrártudományi Egyetemmel, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárral, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtárral, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolával, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajdú-Bihar Megyei Szervezetével, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, a debreceni Tanítóképző Főiskolával stb. Tudományos tevékenységünket színvonalasabbá tette a szakmai továbbképzés általában és a továbbtanulás. A tárgyévben Lovas Márton, a természettudományi muzeológusunk, egyetemi doktorátust szerzett. Tudományos munkánk célkitűzése volt, hogy tudományos tevékenységünk az eddiginél szorosabban kapcsolódjék a múzeumi anyaghoz, az őrizetünkre bízott gyűjteményhez. Ezen a téren 1976-ban jelentős előrehaladás történt. Ezt a folyamatot nagyban elősegítette az a tudományos feladat, hogy megkezdtük az új állandó kiállítások előkészítését, forgatókönyveik összeállítását és megírását. A forgatókönyvírás munkájába közvetlenül nem minden munkatársunk kapcsolódott bele, közvetve azonban valódi közösségi munka volt, a múzeum minden tudományos munkatársát megmozgatta. Tudományos tevékenységünk reprezentatív megjelenési formái publikációink. Az év folyamán megjelent a Déri Múzeum 1974. évi évkönyve. Ez az impozáns tanulmánygyűjtemény 32 tudományos közleményt tartalmaz, a legkülönbözőbb tudományágak köréből. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei című sorozatból 1976-ban négy szám jelent meg. Ezek közül kettő különös figyelmet érdemel. Az egyik a Bolgár Tanulmányok II. címet viselő cikkgyűjtemény, amely szépen jelzi a Déri Múzeum bolgár tudományos érdekeltségét. A másik pedig — ugyancsak cikkgyűjtemény — A hajdúk a magyar történelemben III. címet viseli és Múzeumi Szervezetünk sajátos kutatási területéről, a hajdúkutatásról ad számot. A Déri Múzeum munkatársai több közleményt jelentettek meg a Hajdúsági és a Bihari Múzeum évkönyvében is. Számottevő a Múzeumbarátok Köre kiadásában megjelenő Múzeumi Kurír című folyóiratunk tevékenysége is. 1976-ban a Múzeumi Kurír 17., 18. és 19. számai jelentek meg. A Déri Múzeum és a Múzeumi Szervezet munkatársai ezeken a saját közlési lehetőségeken kivül, 1976-ban is jelentettek meg feldolgozásokat más, múzeumi szervezetünkön kívül álló helyi és országos gyűjteményekben, folyóiratokban, lapokban. A munkatársak 1976-ban megjelent írásainak bibliográfiáját jelentésünk mellett olvashatjuk. A természettudományi tudományos munka a Hortobágyi Nemzeti Parkkal közösen, a park területén levő biotopok talajfelszínén folytak és főleg coleopterológiai vizsgálatok voltak {Dr. Lovas Márton, Dr. Ötvös János). Régészeti vonatkozásban a Biharkeresztes-Ártánd nagyfarkasdombi germán temető anyagának a feldolgozása, valamint a tiszántúli telikutatás, a kelta-corpus előkészítése folyt. Részben adattári céllal, részben pedig publikáció számára tovább folyt a herpályi rom feltárási és állagmegóvási munkálataink feldolgozása is {M. Nepper Ibolya, Sz. Máthé Márta, Dr. Módy György). A helytörténeti tudományos munkát a Dél-Nyírség és a Hajdúság középkori településtörténetének folyamatos kutatása jellemezte. Tovább folytattuk a hajdútörténet — részben etnikai — kutatását is gazdasági, társadalmi és művelődési vonatkozásban {Dr. Módy György, Dr. Dankó Imre, Dr. Varga Gyula). A legújabbkor-történeti tudományos tevékenységet az életmódvizsgálat és az állandó kiállítás forgatókönyvének legújabbkor-történeti részének elkészítése fogta össze. Tudományos munkaként értékelhető a kezdő munkatárs tájékoztatása, bevezetése is a gyűjteménycsoport munkájába {G. Kapusi Erzsébet, Csicsai Károly). Néprajzi téren a következő tárgykörökben folyt tudományos kutató- és feldolgozó munka: A debreceni kerámia (részben a kiállításhoz kötötten, részben pedig az iparművészeti gyűjtemény feladataként); A tanyai életmód és átalakulásának vizsgálata; A Hajdú-Bihar megyei szőtteshagy о má-