A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Muzeológia - Dankó Imre: Adatok Déri Frigyes műgyűjtéséhez

Ifj. Gonda Béla 1879. február 20-án született Budapesten. Apja jónevű mérnök, technikatörténész, vízügyi szakíró volt.

6 A Műegyetemre járt, mérnöki oklevelet szerzett. Pályáját a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium mérnökeként, 1901-ben, jelentős munkákkal (például a fiumei móló építése) kezdte. Majd az aranyosmaróti AHamépítészeti Hivatalhoz került, hogy aztán gyors egymásutánban még több helyen tevékenykedjen (Nyitra, Balassagyarmat, Komárom, Déva). 1907-ben Szolnokra ment. Hamar barátságba került a Művésztelep lakóival, érdeklődése nemcsak felkelt, hanem el is mélyült a képzőművészet, közelebbről a festészet iránt. Számos előadást tartott a városban művészeti kérdésekről, a helyi lap több művészeti cikkét közölte. Annyira fejlesztette művészeti érdeklődését, hogy 1909-ben a Szolnoki Művésztelep igazgatója lett, 1912-ig. Addig, amíg Szolnokon maradt. 1913-ban ugyanis az Államvasutak szolgálatába állt és Budapestre került. Pesten továbbfolytatta a művészeti életben való tájékozódását. Kapcsolatba lépett a fiatal művészekkel, különösen az 1909-ben alakult Művészház tagjaival. Az a fiatal művésztársaság, amellyel Gonda szorosabb kapcsolatba került, a hazai konzervatív művészek ellenében a fiatal haladó osztrák művészekkel keresett kapcsolatot. A kapcsolatfelvételre, erősítésre Gonda kiválóan alkalmas volt, márcsak német nyelvtudása miatt is. Az osztrák fiataloknak Budapesten, a magyaroknak pedig Bécsben szervezett kiállítást. Bécsben a fiatal magyar művészetet ismertető előadást tartott a Künstlerhaus összejövetelén. Déri Frigyes Bécsben ismerte meg a rokonszenves fiatalembert. Déri is támogatta a Művészház mozgalmat és Gonda bizonnyal ezen az úton került vele kapcsolatba. Déri felfigyelt Gonda bécsi írásaira, amik a Deutsches Volksblattban, a Neues Wiener Tagblattban és az Österreichische Illustrierte Zeitungban jelentek meg. Gonda az ezekben a lapokban megjelent cikkeiben az új magyar művészetet propagálta, mintegy előkészítve azt a nagyszabású kiállítást, ami csak 1914. március 21-én nyílhatott meg. A kiállítást, amelyen 95 olajfestmény és 15 szobor szerepelt, maga a király nyitotta meg. Sokkal fontosabb volt azonban az, hogy nagy sikert aratott. Rippl-Rónai elnyerte az osztrák állami nagy aranyérmet, ifj. Gonda Béla pedig a kiállítás előkészítése terén végzett munkájáért elismerő oklevélben részesült. Tárgyunk szempontjából ezek az évek a legfontosabbak. Ekkor lépett kapcsolatba Déri Frigyessel, ekkor gyarapította gyűjteményét, ekkor volt Déri egyik művészeti szakértője. Élete további része is hasznos tevékenységben telt el. Munkássága nemcsak művészeti, kultúrtörténeti vonatkozású volt, hanem műszaki is. Behatóan foglalkozott közlekedéstudománnyal is. A szervező, az operatív szellem mutatkozik meg abban, hogy megszervezte a Magyar Közlekedéstudományi Társaságot és hogy megindította a Közlekedéstudományi Szemlét. 1941. február 16-án hunytéi Budapesten. Az első levél 1913. október 28-án kelt Budapesten, ifj. Gonda Béla írta Déri Frigyesnek. Ifj. Gonda Béla sajátkezű másolatában maradt fenn. Gonda gondos ember lévén, leveleiről másolatot készített. Másolat. Ngos. Friedrich Déri Wien Mariahilferstrasse 82. Igen tisztelt Déri Úr! Vasárnap délelőtt művészlátogatóink voltak s így legnagyobb sajnálatomra elkéstük a 11 órai terminust. — Mindazonáltal volt alkalmunk gyönyörködni abban a nagyszerű gyűjteményben, — amelyen azonnal meglátszik, hogy egy hozzáértő embernek nagy lelkesedéssel és szeretettel összegyűjtött Kincsesháza. — Mint művészeti szakértő, különösen a képekben találtam nagy örömet, annál is inkább, mert így fogalmat alkothattam magamnak arról, milyen művészeti kvalitású képekre van Önnek szüksége. — A két Barabás kép klasszikus értékű műremek s dísze lehet bármilyen kényes ízlésű múzeumnak. — 6 Magyar Életrajzi Lexikon I. (Budapest, 1967.) 609—607. 412