A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Irodalomtörténet - Kilián István: Adatok a Csokonai-család történetéhez

megtartotta a szerény harmadik kategóriát, most azonban már azt is tudjuk, hogy műhelye után a városnak hét rhénusi forintot és negyven krajcárt fizetett.

51 Csokonai József sorsa tehát viszonylag jól nyomon követhető Debrecenben, de csak Debrecenben. Az ifjú chirurgus házasságot 1771. szeptember 25-én kötött. Apósa tekintélyes városi polgár egyben vásári szabó volt. Debrecenbe érkezése után hamarosan megismerkedhetett Diószegi Sárával, hiszen egy év sem telhetett el, s máris megtartották az esküvőt. Az esküvő időpontjára egyébként nem jól emlékszik Gaál László, hiszen ő 1773-ra teszi Diószegi Sára és Csokonai József házasságkötésének az idejét.

52 Házasságukról alább még részletesen szeretnék szólni. Csokonai József egyéniségéről, ismereteiről, érdeklődési köréről omniáriuma és receptkönyve árulkodik. Alig költözhetett be Debrecenbe, a fiatal chirurgus legény mindjárt tanulmányozni kezdte a város történetét. Lejegyzi a városi história leglényegesebb tudnivalóit, kiemeli az 1774-es restaurációt, amelyen főbíróvá Domokos Lajost választották, elbeszéli II. József debreceni látogatását, s felsorolja a debreceni tűzeseteket. Mindent észrevesz, mindent tudni akar, ami a város életével, történetével kapcsolatban van. Ezért másolja le Bartha Bóldisár Krónikáját, amely Debrecen történetének száz évéről (1564— 1664) szól. Helyet kap ebben a kéziratos füzetben Rákóczi híres kiáltványa: Recrudescunt diutina Inclitae Gentis Hungarae Vulnera. A naplót, helyesebben az omniáriumot először ismertető Kardos Albert az alábbi véleményt alakítja ki Csokonai Józsefről: „A fentebb ismertetett napló eléggé meggyőz minket arról, hogy Csokonai József nem közönséges ember volt sem érzésben sem gondolkozásban, sem tehetségben. Aki egyszerű borbélymester létére naplót szerkeszt, aki abba belefoglalja hazájának, városának, felekezetének sok nevezetes eseményét és emlékét, aki annyira érdeklődik országa, egyházi és iskolai ügyei iránt, aki kedvét találja verses művekben és aki sikeresen gyakorolja kezét rajzban és festésben, az nem közönséges ember, annak van mit örökségül hagyni."

53 Amit Kardos elmond Csokonai naplójáról, az kétségtelenül igaz. Idegen létére hamarosan debreceni cívis lett a dunántúli chirurgus. Legfeljebb annyi a megjegyzésünk Kardos véleményéhez, hogy Csokonai József nem volt „egyszerű" borbélymester. Sokkal több volt annál, sebész, aki alapos elméleti ismeretekre tett szert a gyógyítás tudományából, s ezeket az elméleti ismereteket bőségesen gyarapította hosszú gyakorlata során. S még valamit, kétségtelen, hogy Csokonai József omniáriumában a családi címereken kívül néhány diákrajz is szerepel, meg kell azonban látnunk, hogy ezek a rajzok még a korabeli viszonyokhoz képest is kezdetlegesek. Az viszont igaz, hogy éppen ez a kezdetlegesség adja meg mindegyiknek az atmoszféráját. Túlzott tehát legalábbis 51 Zoltai 1905. 103—111; vö. még: Zoltai 1909. 30—41. A hadiadót fizető debreceni polgárok között találhatjuk Csokonai Józsefnek a nevét. Ennek a névsornak a fotóját közli Vargha 1960. III. számú képmelléklet. 52 Gaál szerint Csokonai József Diószegi Sárával 1773 januárjában vagy február elején köthetett házasságot. Gaál László emlékezései. Közli Vargha 1960. 403—407. Az esketési anyakönyvi bejegyzést közli Zoltai 1905. 103—111. 1771. szeptember 25-én „Hatvan-utzában Hollósi Somogyi András házánál lakó Csokonai József veszi ugyanazon utzában Eskütt Diószegi Mihály hajadon leányát, Sárát." Debreceni Református Egyházközség. Esperesi Hivatal anyakönyvei V. 101. p. 53 Kardos 1928. 89—94. Csokonai József omniáriuma a Déri Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményében található. Ltsz.: X. 75. 72. 1. A naplóról részletesen beszél Julow 1975. 18—19; Vargha 1974. 11—17. Részleteket közöl az omniáriumból Vargha 1960. 7—22. 399