A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Irodalomtörténet - Kilián István: Adatok a Csokonai-család történetéhez

sejtésünk s ugyanezt a tulajdonságot örökölte az unoka is a nagyapától, Csokonai László nem nagyon szerette a kötöttséget. Szabad ember volt, aki gyűlölte a szubordinációt, akit bosszantottak anyagi korlátozottságai, ezért kerül mindig távolabb és távolabb Győrtől a puritán kálvinista hívek „vigyázó szemétől". Adósságai börtönében, az újabb és újabb, szabadsággal biztató kölcsönök ígéretében mindig gúzsba kötve és mindig szabadságra vágyva élt 1762-ig. A költő édesapja Jellemző, hogy róla kevesebbet tud az irodalomtörténet mint a nagyapáról. Domby a leglényegesebbet és a legtöbbet már elmondja Csokonai Józsefről: igen jó képességű chirurgus volt, s ezért az orvosok engedélye alapján nagyon gyakran orvosi munkát — feltehetőleg belgyógyászati tevékenységet — is végzett.

37 Levelezett Joseph Plenck-kel, aminek alapján a kutatók Dombytól Vargha Balázsig, Schedeltől Julowig arra a következtetésre jutottak, hogy a költő apja nagytudományú ember volt.

38 De szedjük csak sorba a róla eddig ismert adatokat. Születési, illetve keresztelési adatait feljebb már elmondottam: 1747. szeptember 25-én keresztelték meg a győri református egyházban. Ő a család hatodik fiúgyermeke. Keresztszülője, Komáromy Pál, azaz Csokonai László principálisa és még tizenhat személy. Ez a körülmény arra mutat, hogy a sokgyerekes lelkész minden oldalról igyekezett biztosítani fia jövőjét. Hiszen jónéhány nemes és egy kapitány is szerepel a keresztszülők sorában.

39 Csokonai László mindent megtett fia tanulása érdekében. Szabó Zsigmond szerint Csokonai Józsefet egy győri, Komáromy nevű pap patronálta, s amikor ez Győrből Debrecenbe került lelkésznek, az ifjú Csokonai Józsefet magával hozta, s beíratta a kollégiumba.

40 Szabó Zsigmond feltételezésével csupán annyi a probléma, hogy sem a debreceni lelkésznévsor,

41 sem a kollégium tanárainak lajstroma szerint nincs annak nyoma, hogy Győrből Debrecenbe került volna valaki is prédikátornak, esetleg tanárnak vagy préceptornak.

42 De nem találtunk a költő apjával azonosítható Csokonai Józsefet sem a debreceni kollégium tanulóinak sorában. Az egyik Csokonai József 1743-ban subscribált, ekkor Csokonai József még nem született meg,

43 a másik 1776-ban iratkozott a kollégium diákjai közé, ekkor pedig már nős ember volt itt Debrecenben,

44 a harmadik pedig 1778-ban vállalta a kollégium törvényeit.

45 Nyilván az 37 Domby 1817. 2. 38 Domby 1817. 2; Schedel 1844. XIV. p; Haraszti 1880. 5—6; Ferenczi 1907. 3—4; Bertók 1973. 11—12. Nem tudni, honnan veszi Bertók és Vargha azt az adatot, hogy Csokonai Józsefnek az atyja fiatalon meghalt, s az apa helyett a nagyapa, Csokonai Ferenc nevelte a gyermeket; Vargha 1974. 7—8. Julow 18. 39 Vö. itt a 30. számú jegyzettel. 40 Szabó 1906. 131—132. 41 A debreczeni evang[elizált] reform[atus] egyház Lelkipásztorainak névsora 1536—1894. Összeállította Bakóczi János a hajdúböszörményi ev.ref. egyház egyik lelkipásztora. Kézirat. Debrecen Református Kollégium Levéltár. Jelzet nélkül. 42 Thury III. 190J—1908. 219. 43 Thury II. 1908. 219. 44 Egyébként a második osztályba iratkozott be. Naszályban született. Thury II. 1908. 327. 45 1778. die 30. mart[ii].Ego JosephusCsokonai redux ex praeceptoratu Szováthiensi, legibus illustris collegii secundum subscribo. Vö. még: Bakóczi János: A debreczeni ev[angelizált] reform[atus] főiskola növendékeinek betűrendes névsora. Kézirat. Tiszántúli egyházkerületi levéltár Debrecen. II. 28a. 396