A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Irodalomtörténet - Kilián István: Adatok a Csokonai-család történetéhez

Kilián István Adatok a Csokonai-család történetéhez 1906-ban Komlóssy Arthur közölte először a debreceni poéta, Csokonai Vitéz Mihály édesapjának halotti búcsúztatóját.

1 Ez a búcsúztató igen sokat elárul a család történetéből: Itt van Csokonai Jósef [ne]k hűlt teste Harmintznyoltz esztendők után lett eleste Csokonai László volt neve atyjának ^ Tartván Győr várossá praedikátorának Édes Szülő Anyja volt Angyal Susánna Az is ez is meg holt s megy fia utánna... Néhány számunkra is hasznost sort hallhatott a gyászoló gyülekezet a megholt élete folyásáról is; Csokonai József már árva volt, amikor borbély lett. De így szól tovább a rigmus: Mig bölcs e felyének e bölcs Czéh örűle A Hold szarva tizenháromszor görbűle Házas társa vala Diószegi Sára El tévesztem mert lám Diószegi Mára... S mig éltek a hivseg arany lantzi között Tizen négyszer Céres kévéket kötözött — Mely esztendők oh mely boldogul folyának Öt férjfi magzatok tőle származának Kettő már porrá vált három itt kesereg Oh örökös gyászba borult árva sereg! A chirurgus céhnek tehát valamivel több, mint egy esztendeig volt Csokonai József atyamestere. Diószegi Sárával tizennégy évig élt boldog házasságban, s ebből a frigyből öt fiúgyermek született, akik közül az édesapa temetésén már csak három lehetett jelen, két fiú ugyanis már korábban meghalt. Később pedig az ismeretlen versfaragó — a halott nevében így vesz búcsút gyermekeitől, s hozzátartozóitól: Mihály, Joseph László előttem kesereg Botsáss egy kevéssé oh angyali sereg... Mihály en kertemben leg nagyobb vetemény Mint meg tsal engem is téged is a remény Ládd, e midőn Marót és Nasot temeted Nékem a Hatyúi nótát veregeted Gyász Propositiod véletlenül már oh! A Te Atyád, és nem Ovidius Maró ... 25* 387