A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

Balmazújváros helytörténeti gyűjteménye — Veres Péter Emlékházával — a megnyitása utáni félévben a Magyar Televíziónak a községről készített dokumentum filmjéhez, 166 a Magyar Rádió irodalmi riportjához vezetője Vajda Mária közreműködésével értékes segítséget jelentett. „Irodalmi kirándulások", „Nagyjaink nyomában" „Három napig tart pél­dául az Egert, Sárospatakot és Debrecent is érintő mini országjárás, amelynek programjában az egri Gárdonyi múzeum, a sárospataki kollégium, iskolakert és vár, a széphalmi Kazinczy mauzóleum, a tiszaberceli Bessenyei György-ház, a nyíregyházi Krúdy-kiállítás, a nyírbátori Báthory-múzeum és a templom, a debreceni kollégium, az álmosdi Kölcsey- valamint a bakonszegi Bessenyei­emlékmúzeum meglátogatása szerepel." 167 * A múzeum népművelői tevékenységében évekig tartó, felesleges elvi vitát támasztott egyes muzeológusok szembenállása, idegenkedése a társadalmi kezdeményezésektől. Elfelejtkeztek arról, hogy társadalmi szükséglet jelentke­zett és támogatás, erőforrás, melynek igénybevétele nélkül hatékonyság a múzeumi munka egy ágában sem valósítható meg. A társadalmi támogatás meghatványozza a múzeumnak is, mint intézménynek a hatókörét. A megyei lap több tudósítása 168­169 szerint az illetékesek a kisebb gyűjtemények gondo­zásáról időnként megfeledkeznek. De nem ez a jellemző. Megállapítható, hogy az intézményeket, a kiállításokat életrehívó testületek azokat egyre inkább a sajátjuknak érzik. Az emlékhelyeket, a kiállítások anyagát gondosan őrzik. Fenntartásukra, gyarapításukra áldoznak. Az üzemeltetés folyamatosságát vállalják. „A megnyitás óta csaknem huszonötezren tekintették meg a Bihari Múzeum gazdag anyagát, és az intézmény kapcsolata is tovább erősödött a falvak lakóival. A gyűjtő munka várakozáson felüli eredményt hozott: a meg­nyitás óta — alig egy esztendő alatt — ezer tárggyal és kétezer írásos dokumen­tummal gyarapodott a múzeum." 170 A múzeumi intézményhálózat számbeli gyarapodása nem feltétlenül szük­séges. Azonban kellő támogatással, kiállítóhelyeik négyzetmétereinek növelésé­vel, publikációikkal egyre inkább hatnak a vonzáskörükben élő többszázezer főnyi lakosságra. így a jövőben nemes versenyre kelhetnek Debrecen ősi múzeumaival. Ennek az elképzelésnek látható jelei mutatkoznak. A megjelent 171 vagy készülő 172 történeti monográfiák közül többet is említhetnénk. A fejlődés 166 „tv 1. Műsor. 1975. csütörtök szeptember 18. 20.50 FALU A HORTOBÁGY SZÉLÉN Doku­mentumfilm-sorozat I. rész. Föld, kenyér, szabadság. Szerkesztő: Major Sándor. Szakértő: K. Nagy Magda és Béres Sándor. Operatőr: Neumann László. (Fénykép) Rendező: Magyar József (Cikk a 3. oldalon)" = Rádió- és Televízióújság 37. XX. évf. 1975. IX. 15—21. 16. 167 „A Népszabadság tájékoztatója" Kilenc tagú szerkesztőbizottság. 1977. március 12. XII p. IX. p. 168 Görömbölyi László: „»Még lámpa se vót, csak olajos mécses« Miért nincs pénz a tiszacsegei parasztházmúzeumra ?" = Hajdú-Bihari Napló XXXIII. évf. 95. 1976. ápr. 22. 3. 169 „Egy emlékházról" (Hajdúhadház) „Cs. N. I." = Hajdú-Bihari Napló XXXII. évf. 1977. jan. 22. 5. p. 170 „Gyarapszik a Bihari Múzeum" = Népszabadság XXXIV. évf. 1976. febr. 5. 7. p. 171 Hajdúböszörmény története (Szerk.: Szendrey István Db. 1973) 172 Berettyóújfalu története (Szerk. Varga Gyula) Sajtó alatt 382

Next

/
Thumbnails
Contents