A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban
A Déri Múzeumnak vidéken rendezett kiállításai között vannak olyanok, melyeknek anyagát a helyi kutató a múzeum segítsége nélkül gyűjtötte, rendszerezte. Olyan gyűjteményeket is láthatunk, melyekben az évtizedek alatt gyűjtött anyag feldolgozása, bemutatása a Déri Múzeum összetett segítségét indokolta szellemi, technikai és anyagi téren egyaránt. Egy állandó kiállítás jelentős szellemi, anyagi erő összpontosítását igényelte minden alkalommal. Az ilyen feladat megoldása a részvevők erőpróbája, vizsgája minden tekintetben. A minisztérium főosztályvezetője Gönyei Antal megállapítása nemcsak az emlékhelyekre, valamennyi múzeumi kiállításra érvényes: „Gondos gyűjtőkutató munkát igényel az előkészítés, hogy ne csak rideg fotó- és papírmásolati anyag kerüljön kiállításra, hanem a kort és a személyiség életét megközelítő teljességben bemutató gazdag gyűjtemény, amely a látvány és a hangulat erejével is elősegíti nemzeti történetünk, művészetünk jelesei életművének megértését." Ilyen vonatkozásban nélkülözhetetlen, a múzeumi szervezet keretein jóval túlmutató példát és segítséget jelent Csikai László vezetésével a Központi Múzeumi Igazgatóság. Más téren eddigi működésével is igazolta létesítését a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ, Éri István irányításával. Látnunk kell, hogy a megyei létesítésű kiállítások tartalmi és technikai szempontból nem azonos színvonalúak. A fenti különbséget eddig elsősorban nem az anyagiak — inkább az igényesség, a felkészültség vagy a megvalósításhoz szükséges idő — hiánya okozta. Bár átmeneti állapot, a Déri Múzeum épületének helyreállítása idején (1972. évtől) különösen fontos szerep hárult a vidéken rendezett kiállításokra. Ez számokkal is mérhető: míg 1973-ban a Déri Múzeum látogatottsága 107 804 fő volt, a vidéken levő múzeumokat, kiállítóhelyeket 204 443 látogató kereste fel. 1976-ban a múzeumi hálózat tagintézménye sorában a hortobágyi pásztormúzeum 177 101 főnyi látogatójával (8 fővárosi és 10 vidéki múzeum után a 19. helyet foglalta el!) 155 Sem a kiadványok, sem a kiállítások megnyitása nem jelentheti a munka befejezését. Továbbfejlesztésük, népszerűsítésük, közkinccsé tételük következik. Pl.: a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata különböző kiadványokkal 156 igen sokat tehetne kulturális értékeink megismertetéséért, megbecsültetéséért. Többek között megterveztük és felterjesztettük még 1971-ben a megye műemlékeiről tájékoztató dia-sorozatot. Nem sikerült megvalósítani, pedig a 15 műemlék között szerepelt pl.: „a) az Alföld egyik legrégibb műemléke, b) egyetlen ún. szekérállásunk, c) hazánk leghosszabb kőhídja." A megyei illetékes testületek ilyen irányú javaslatai a vállalat közönye és érdektelensége miatt eddig csak kis mértékben valósulhattak meg. Az előadások, kiadványok, az intézmények felavatásának ünnepi élménye nyomán a kiállításokra sem úgy néznek, mint átmeneti múló rendezvényekre. Azok egyre inkább kulturális életünk szerves 155 A múzeumok 1977. évi programjából. Budapest, 1977. 35. 9—10. p. Kiadja: a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ Közművelődési és Módszertani Osztálya. 156 Balogh István: Debrecen (Bp., 1958) Magyar műemlékek. 378
