A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

Bocskai várkastély (XVIII. sz.)

147 a hortobágyi szekérállás (1785), esetében épp úgy, mint a hajdúböszörményi Hajdúkerületi Székház (XVII—

XVIII. sz.) és valamennyi megmentésre érdemes műemlékünk helyreállításakor. Veres Péter volt lakóházát — Balmazújváros, Kadarcs utca 6. — több nagy műve születésének helyét a községi tanács emlékházzá avatta (29. kép).

148 A nagy realista író emlékének ápolása terén a helyiek követik Bessenyei, vagy Kölcsey jóval előbbi kultuszának ápolóit. Ebben a vonatkozásban az elmúlt három évtized alatt a vidéknek a Déri Múzeum melletti elmaradása jelentős mértékben csökkent. Míg a közeli terület három irodalmi emlékhellyel (26., 28., 29. kép) is gyarapodott, megmagyarázhatatlan, hogy Debrecennek annyira gazdag irodalmi hagyományai

149 a Déri Múzeum részéről irodalomtörténész hiányában közel évtizedig gondozatlanok maradtak. A megyei kiadványok tervezői nem rekedtek meg a múlt értékeinek bemutatásánál.

150 A „Lakóhelyismereti, helytörténeti téma kidolgozásának lehetőségei, módszerei,"

151 vagy a „Szülőföldünk történeti iratai" (1962) с módszertani tájékoztatóban is a szakszerűen ismertetett és fényképekkel illusztrált 49 db irat sorában első: Debrecen város alapító levele, 1361. A legújabb korra utal az utolsó: A tanácsrendszer megalakulása 1950-ből. A legújabb korral foglalkozó tanulmányok azt bizonyítják, hogy az életet fejlődésében látták. A felszabadulás 25. és 30. évében szükségszerűen következtek azok a kötetek, melyeknek írói jogos büszkeséggel tekintettek a ma eredményeire.

152 A megörökítésre méltó eseményeket az emlékhelyeken többnyire egy-egy műemléképületben rendezett kiállítás hirdeti. Olyan példa is említhető, ahol a kiállítás mellett szobrot (4. kép) emeltek, sőt tudományos igénnyel könyvet is megjelentettek. A hajdúböszörményi, püspökladányi

153 és a hajdúszoboszlói gyűjtemény életrehívói következetes munkásságának, Balmazújváros, Berettyóújfalu esetében a gondolat ébrentartóinak köszönhető, hogy e gyűjtemények ma már a középső kategóriákba tartoznak. A feladat nagyságát, a különböző akadályokat csupán jelzi: egy-egy kiállítás megvalósítása legalább egy évtizedet, a múzeumok létesítése több évtizedet követelt. Fekete Borbála volt szentpéterszegi 147 „Jelentős eseménynek számíthatjuk a Hajdú-Bihar megyei múzeumi szervezet által Nagykerekiben megrendezett állandó jellegű Bocskai és hajdú kiállítást, mely hosszú előkészület után reprezentáns módon állít emléket a hajdú fejedelemnek és a szabadságért küzdő hajdúknak". Kiss László: Adatok a múzeumok 1966. évi munkájáról. (Múzeumi Közlemények. 1967. 2. Fel. szerk.: Korek József.) Bp. 1967. 121. p. 143—144. p. 148 I. Kimutatás. Veres Péter Emlékház: A Kadarcstól a Dunáig. 149 Julow Viktor: Debrecen irodalmi emlékhelyei.=Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei, népművészete. (Több szerző) (Db., 1972) 150IkvaiNándor: Falumúzeum (Néprajzi útmutató helytörténeti gyűjtőknek) Szerk.: a Debreceni és Hajdú-Bihar megyei Népművelési Tanácsadó, Kurucz Albert előszavával +14 fénykép. A Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának kiadványa. Hajdú-Bihar megyei Helytörténeti Kiadványok I. Db. 1961. 151 Szerzője Eördögh Béla. (Szerk. Marjai Márton, Db., 1958) 72. p. (Gépelt kézirat). 152 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk.: Tokody Gyula. Db. 1970) Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és Debrecen Mj. Városi Tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kiadványa. 153 Rettegi Istvánné: A püspökladányi Karács Ferenc Iskolamúzeum=Déri Múzeum Évkönyve. 1966—67 (Szerk.: Béres András Db., 1968) 701—712. 376