A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

Jelentős előrelépést jelentett, mikor a megyei tanács vb. az országban elsőnek napirendre tűzte a megye műemlékeinek a kérdését. Két társadalmi testület: a megyei műemléki albizottság, majd a Hortobágyi Intéző Bizottság a táj műemlékeinek megmentéséért különösen jelentős szerepet vállalt az új társadalmi rend kezdeti, legküzdelmesebb éveiben. Az említett műemlékeken kívül olyan (Nagyguth 1289-ben épült román stílusú templomának falait, Hajdúdorog XVI. századi erődített templomának körtealakú lőrésekkel látható részét) romos épületeket, falmaradványokat is sikerült megmenteni, melyek különböző okokból hasznosításra nem alkalmasak. A műemlékek megmentésére irányuló törekvéseink útjában álló akadályok, sőt a szembenállás több példával jól bizonyíthatók. Hajdúnánás XVIII. sz. hajdú-nemesi lakóházának vagy Pród hat nyílású téglahídjának elhordásával egyidőben sikerült helyreállítani és múzeumi gyűjtemény (vagy iskola, könyvtár, művelődési otthon, szociális otthon, szálloda, étterem) befogadására is alkalmassá tenni számos olyan műemléket, melyeknek egy része a pusztán, vagy a keleti határszélen található. A megyei műemlékvédők tevékenysége is elismerést nyert a magyar műemlékvédelem centenáriuma alkalmával, 1972-ben, mikor „A magyar műemlékvédelemért" plakettel kitüntetett 16 nemzetközi nevű építész és ismert közéleti személy között szerepelt

144 Angyal László osztályvezető a megyei műemléki albizottság elnöke. 1973-ban az Alpár Ignác-éremmel kitüntetett hét építész egyike Letényi Árpád főmérnök, az albizottság titkára. Nagy munka feszül az albizottság elnökének — látszólag — szerény kijelentése mögött: „Műemlékeink, műemlékjellegű város ill. faluképi jelentőségű épületeink száma Debrecenben és a megyében 180."

145 A debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tanárainak és hallgatóinak nagyjelentőségű műszaki felmérő tevékenysége újabb, pusztulásra ítélt műemlékek — pl. a kismarjai XVII. századi építészeti együttes, stb. — helyreállításával biztat. Remélhető, hogy az eddigi — sajnos kudarcoktól nem mentes — eredményes munka gyorsítja a megye műemlékvédelmének is eddigi ütemét és növeli a közreműködők társadalmi megbecsülését. Sok akadályt kellett leküzdeni míg a magyar felvilágosodás egyik vezéralakja Bessenyei Györgynek pusztakovácsi (bakonszegi) éveire emlékeztető egykori lakóházából emlékház lett. A kis szoba berendezése (28. kép)

146 Bessenyei: a Tariménes utazásá-ban szereplő filozófus lakásának hangulatát kívánja felidézni „... Megütközének e tudósnak lakhelyébe az utasok, hol az álmos csendesség minden szegletben, mint bagoly a setéten, magára borzadva gunnyasztott..." Avatásától kezdve gyakorlattá vált: többnyire a megyei műemléki albizottság javaslatára a megyei tanács vb., illetve a Hortobágyi Intéző Bizottság megvásárolta és helyreállíttatta a múzeumi gyűjtemény, vagy az állandó kiállítás befogadására alkalmas épületet. Ez történt többek között a nagykereki 144 Országos Műemléki Felügyelőség Százéves a magyar műemlékvédelem. Centenáriumi ünnepségek (Budapest—Székesfehérvár 1972. április 11—12.) 145 Országos Műemléki Felügyelőség Műemléki Albizottságok VII. Országos Értekezlete. (Kaposvár, 1973. aug. 22—24. 53) 146 I. Kimutatás. Bessenyei Emlékház: Bessenyei György élete és munkássága. 374