A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

épített téka, bútorok, a szabadkéményes konyhában népi használati tárgyak teszik szemléletessé. Jóleső érzés látni Kölcsey szellemi térhódítását külföldön is. Műveit minden nagyobb nemzet nyelvére

129 (japánra is)

130 lefordították. Az őt ábrázoló képzőművészeti alkotások közül itt látható az a grafika, melyet Einsle, Anton (1801—1871) festménye után Ender, Johann (1793—1854) rajzolt és Schwerdgeburth, Karl August (1785—1878) metszett rézlapra. Továbbá Ferenczy Béni szobrászművész bronz plakettje s a legújabb, 1975-ben a kertben felállított mellszobor, Marton László műve. Az épület egyik szobájában a község kertjei alatt vívott hajdani csatáról

131 is tájékozódhat a látogató. A kúria másik részében a községi könyvtár olvasószobával kapott helyet.

132 Az emlékünnep tiszteletére megjelent Szauder Józsefnek, a felvilágosodás magyar irodalma ismert kutatójának Kölcsey: Vanitatum vanitas c. költeményéről írt tanulmánya.

133 (Szauder József tervezett látogatása csak 1970-ben valósulhatott meg.)

134 Ezzel, az itt megjelent irodalombarátokra gondolt kiadója a Debreceni Járási Tanács, melynek hagyományt ápoló tevékenysége elismerésre méltó. Ezt a célt szolgálták a meghívóhoz mellékelt könyvjelzők, és helyszínen a hangulatot keltő zenei összeállítás, stb. A fentiekből is kitűnik, hogy a rendező bizottság mindent megtett azért, hogy az intézmény méltó megnyitásának valamennyi feltételét biztosítsa. Kik lehettek a községben ma is látható, néhány tekintélyes kúria lakói? Itt is földesúr volt ifj. Péchy Imre (1753—1841) alnádor. Mint főgondnoknak érdeme: a debreceni főiskolán a magyar nyelv használatának bevezetése. Ma is látható — sajnos átalakított — kúriája. A nép még ma is „masinás ház"

135-nak nevezi, talán az egykori szabadkőműves alkimista-kémiai laboratóriumról.

136 Itt született Péchy Mihály (1755—1819) a kitűnő építész. Most is áll az az épület, melyben az emberbarát Chernél József 1849-ben „valláskülönbség nélkül kisdedóvó és koldusápolóintézetet" alapított. A volt Miskolczy kúriában (megmentett parkja arborétummá fejleszthető) őrizték egy ideig a Himnusz kéziratával együtt Kölcsey végrendeletét is. 129 Magyar Irodalmi Lexikon I. (Benedek Marcell fószerk.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963. 697. p. 130 A szerző kérésére Tokióból küldött értékes ajándék. Kölcsey: Himnusz (Sansho). Japánra fordította Imaoka Dzsuicsiró. Megjelent: A világ híres versgyűjteményeinek válogatása. ÉszakEurópa. Kelet-Európa. 15. kötet. (Tokió, 1960. Heibon Sha kiadás) 131 A történeti forrásokon kívül a határban a közelmúltban talált mellvért is a régészeti feltárást sürgeti. 132 „Sokszor kis községek tanácsai nagy összegeket vállalnak magukra teherként, hogy méltó emléket állíthassanak a szülőföld nagy fiának. így az elmúlt évben a Hajdú megyei Álmosd község állíttatta helyre Kölcsey egykori festői lakóházát és rendezett be — stílusosan — a múzeum mellett: községi könyvtárat is."... Gönyei Antal: Emlékmúzeumok az országban. Sajátos színfoltjai a magyar kulturális életnek. Népszabadság XXVII. 1969. 133 „.. .nagyon köszönöm megtisztelő levelét, külön köszönettel azért, amit nem tudtam: hogy felkérésemet a dolgozat megírására Masits Tanár Úrnak köszönhetem. Őszintén örültem annak, hogy egy olyan dolgozatot írhattam, melyben éppen Kölcsey álmosdi töprengéseinek remekké érett költői eredményét világíthattam meg. [...] .. .tétováztunk is az Akadémia I. Osztályán, kit jelöljenek ki az Akadémia képviselőjének. Végül is — javaslatomra — úgy döntöttek, hogy Barta János akadémikus, egyetemi tanár kapja a felkérést. Barta János barátom és alighanem a legjobb magyar irodalomtörténész. Őnála méltóbban ma az ügyet aligha képviselheti más. [..]" (Szauder József levele Masits Lászlóhoz. Budapest, 1968. okt. 5. Részletek.) 134 Az MTA XVIII. századi Kutatócsoportjának kirándulása Debrecenbe, Álmosdra és Bakonszegre. 1970.X. 11. 135 Lengyel Sándorné szíves közlése. 136 Marjai Márton feltevése szerint. 370