A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

hattá.

112-113 A várnak és a várkastélynak hétköznapjaiból, vagy a főúri esküvőkben, bizalmas tárgyalásokban, drámai eseményekben bővelkedő korszakából — az Alföldet különösen pusztító háborúk dúlása, de az utókor közönyös magatartása miatt is — tárgyi emlék alig maradt. Mégis jóval több, mint az 1960-as évek elején bárki is elképzelte volna. Bocskai halála után falai között élt Báthory Gábor erdélyi fejedelem testvére, Anna is. Ráemlékeztet igen értékes négyzetalakú aranyozott ezüst tálja,

114 melynek körirata: „KEREKI VÁRAS ECCLESYABAN AZ SACRAMENTUM KY SZOLGÁLTATÁSÁRA RENDELTETET EZ TANER AZKI MÁSRA FORDÍTJA ATKOZOT". Közepén a család címerével díszített belső vésett szöveg: „ANNA BATHORI DE SOMLIO 1617." Az egyházi rendeltetésű ötvösmunkák a Báthory-, Bethlen- és a Rákóczi család tagjainak adományai. Báthory Anna, Móricz Zsigmond: Erdély című történeti regénytrilógiájának is egyik szereplője. Lehetséges, hogy Báthory Anna családi kincseiből való az a drágaköves aranygyűrű

115 is, melyet 1945 után a kastély udvarán találtak s a Déri Múzeumba juttattak. Ady Endre is — Bihar szülötteként — a hajdúk katonai szolgálatait legértékesebb nemzeti hagyományaink közé sorolta, mikor így írt:

116 „...a mi fajtánk... Hajdú-szélen, Szabolcsban, Bihar-szélen, Beregben, Szatmárban, Ugocsaszélen, Szilágyszélen él. Itt nemesítettek egész falvakat egy jókedvű pillanatukban felséges uraink vagy nagyságos fejedelmeink." Mintha csak ezt bizonyítanák meglepő eredménnyel kutató történészek azokkal a XVII. század első felében Kelet-Magyarországon létesített szabolcsi, bihari, szatmári, borsodi, abaúji, zempléni, zarándi szabad hajdú-telepek neveivel, melyek a kastélyban megtekinthető kiállításnak egyik legnagyobb jelentőségű dokumentumán, egy térképen

117 első alkalommal itt láthatók. Lenyűgöző látvány. Számuk 116. Ezért felsorolásukra itt nincs lehetőség. E települések északi csoportjában ott látható Tussá, Bekecs és Mád koszorújában Szerencs csakúgy, mint az első alapítású hajdú városok: Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló. Továbbá egész délen Dezna, a Maros mentén Arad és Lippa. Évszázadok múltával, nagy többségük ma is virágzó település! Az elkallódástól sikerült megmenteni több műtárgyat. Kismarja XVII. századi ezüst pecsétnyomóját (25. kép a., b.) is. Ismeretes, hogy Kismarja mint családi és előnevet adó birtok közel állott a fejedelemhez. Az ötvösművészeti remekmű közepén látható, föveggel, buzogánnyal, szablyával övezett hős: XYIMódy György: Szoboszló és környéke a XI—

XVI. században = Hajdúszoboszló monográfiája (Szerk. Dankó Imre, Hajdúszoboszló 1975) 112. 113 Nemeskürthy István: A belháború Magyarországon = Önfia vágta sebét (Bp. 1975) 114 Nagykereki, Református Lelkészi Hivatal 1966. 115 Debrecen, Déri Múzeum, S:6,9934g. Ltsz.: 54.11.1. 116 Ady Endre: Móricz Zsigmond. Nyugat, 1909. = Új Magyar Múzeum. Kortársak Móricz Zsigmondról I. (1900—1919.) MTA Irodalomtört. Int. 1958. 117 Benda Kálmán, Rácz István és Varga János kutatása alapján. 366