A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban
művelődéstörténetből emelkedett fel. Az itt elért eredményről több film 86 is készült. Annak idején a megyei művelődésügyi osztály a nemzeti hagyományokról való lemondás helyett ezen a téren is a gyűjtőtevékenységet, a tudományos kutatást bátorította. A nagy munkához elengedhetetlen erkölcsi támogatással (20. kép) 87 egy időben nemcsak a technikai feltételeket, hanem a művelődési otthon mozgalom révén az értékesítés lehetőségét is biztosította. Ez a háttér hiányzik a mutatós eredmények mögött. Az 1973-ban megnyitott kiállításon Dankovszky Lorándné debreceni szűrhímző, Erdei Lajos derecskéi szűrszabó, Fazekas István, Fazekas Lajos, ifj. Fazekas Lajos, mindhárman nádudvari fazekasok, Kathy László debreceni szíjgyártó, Kerékgyártó Sándor debreceni mézeskalácsos, Mihalkó Zoltán balmazújvárosi kalaposmester, Nyakas Miklósné debreceni szövő és takács, Rőth József balmazújvárosi faragó, R. Tóth István balmazújvárosi faragó, Varga Dezső debreceni szíjgyártó és kulacskészítő kitüntetett mesterek remekbe készült munkáiban gyönyörködhetnek a látogatók. A város — Bocskai szobrának felállítása után — a múzeum vezetőjének közreműködésével s az általa megmentett szellemi, tárgyi anyag felhasználásával 1975-ben, alapításának 900 éves ünnepére monográfiáját is megjelentette. Ez bizonyára új eredmények forrása lesz a lakosság tudatformálásának nagy feladatát vállaló múzeum számára is, mely minden eddigi eredményét a társadalmi összefogásra építő vezetőjének köszönheti. * A helyszínen sikerült megóvni és a korabeli népéletnek tárgyi emlékeivel berendezni egy zsellérházat, mely Petőfi születésével csaknem egy időben, 1833-ban épült Tiszacsegén. Megmentése Bencsik János néprajz szakos tanár gyűjtésével kezdődött. 1957-ben merült fel az a gondolat, hogy az általa gyűjtött és a helyi művelődési ház padlásán tárolt (21. kép), szépen gyarapodó anyaggal lakóházat kellene berendezni. Ez az egyszerű környezet 1958-ban az egyetlen lehetőséget jelentette Bencsik János művelődési ház vezető, néprajz-szakos tanár részére a hét évig gyűjtött, több mint 2000 tárgy rendszerezésére, feldolgozására. A megmentett tárgyak elhelyezésére a község központjában, egy régi ház bizonyult a legalkalmasabbnak, mert módosítás nélkül magán viselte a Tisza-menti népi építkezés XIX. századi jellegzetes jegyeit. Miután a helyi tanács vb. lemondott arról, hogy új házat építtessen, helyeselte a tervet a ház megóvására, a megyei művelődési osztály mindent elkövetett a szükséges 20 000 Ft vételár biztosítására és 86 „65. 2. Teremtés. 1965. 10' — 280 m, 35 mm*. R: Lakatos Vince. O: Lakatos Iván. E: K. Kovács László. M: Jeney Zoltán. Typ: A. P: MAFILM. Sujet: A nádudvari fekete kerámia messzeföldön híres. A film készítői a Fazekas-dinasztia két tagját keresték fel. Apa és fia (Fazekas Lajos és Fazekas István) dolgoznak együtt. A felvevőgép végig kísérte a munkának a fázisait az anyag megmunkálásától a formák sokféle kibomlásáig, s végül a speciális színt adó kiégetésig. Ez a film a munkafolyamatokat bemutató filmek mintája lehet az etnográfiai pontosság, részletesség és hűség terén." Hoppal Mihály: Magyar néprajzi filmkatalógus I. ETHNOGRAPHIA A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata LXXXIII. Évfolyam, L. sz. Budapest 1972. 147 mm — 148 p. + színes. 87 Bencsik János—Másíts László: Meghívó a Hortobágyi Intéző Bizottság Élő népművészet kiállításának megnyitására. (Debrecen, 1966. augusztus 14—20.) 4. p. 358