A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

népélete napjainkig" rendezőkönyvét is. A fürdővárosban évenként több mint 1 millió ember üdül, gyógyul, szórakozik. Ezért az irányító testületek a táj népművészetét bemutató kiállítás mellett döntöttek. A rendezőknek

85 hálás feladat jutott: a gazdag hagyományú népművészethez illeszthették az évtizedek óta ápolt népi iparművészet ismert eredményeit. A következetes munkának köszönhető, hogy felhagyott népművészeti ágak virágzottak ki, közülük több ismertté lett a határon túl is. Nádudvar népi fazekasságát 1952-ben építtetett égetőkemencével az 1958-i Brüsszeli Világkiállításig (18. kép) mint népi iparművészetet sikerült feltámasztani. A megyei művelődésügyi osztály kérésére a hazánk határain túl is ismert Konecsni György (19.kép) grafikusművész elfogadta és nagy erővel ábrázolta azt a tényt, melyet a plakát szövege így fogalmaz meg: „Évezredek kultúrájának emléke él Nádudvar népi fazekasságában". Ez a szöveg azt jelzi, hogy a népi fazekasság az egyetemes 18. kép. Nádudvari kalaposkorsó a brüsszeli világkiállítás magyar csarnokában, 1958. (Az első tárló baloldali részében.) 85 I. Kimutatás: Bocskai István Múzeum: A Hajdúság népművészete. 356