A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

A hangzatos „Hortobágyi Pásztormúzeum" tulajdonképp egy kiállítóhely: a Déri Múzeum ideiglenes

61 (Káplár Miklós festményei) és állandó jellegű (a puszta néprajzát vázoló) kiállításával. Az utóbbi főképp igénytelensége miatt öt év múlva bezárult, hogy helyet adjon a mai, magas színvonalú kiállításnak. Rendezőkönyvének írói

62 a Hortobágy pásztoréletét mutatják be a XX. századforduló állapotának megfelelően. Méltatják Zoltai Lajos (1861—1939) régészeti, történeti munkásságát és Ecsedi István (1885—1936) néprajzi tudományos tevékenységét is. Vázlatosan ismerteti legnagyobb pusztánk (48 000 kat. h. = 27 600 ha) történetét is. A középkorban virágzó falvak részben a tatárjáráskor, többségükben a XV. században néptelenedtek el. Akkor újult fel a magyarság ősi foglalkozása, a pásztorkodás. Erre épült több környező település, elsősorban Debrecen gazdagsága. A pásztorok (korhű viseletben életnagyságú modellek): csikósok, gulyások, juhászok, kondások munkaeszközeikkel láthatók. (16. kép). Továbbá építményeik és használati eszközeik. A jól megközelíthető, tekintélyes (34,30x13,40 m) zsindelyezett épület tartalmas és látványos kiállításának 1974-ben 133 702 látogatója volt. Ez a Déri Múzeum látogatottságát jóval meghaladó szám is igazolja a Hortobágyi Intéző Bizottság irányítóit. A bizottság az épület helyreállítására 900 000 Ft összeget áldozott. A Hortobággyal kapcsolatban sokan tévedtek. Azok is, akik a puszta iránti érdeklődés csökkenését „jósolták". 1965-ben 15 559 fő, 1974-ben 133 702 látogató(!) kereste fel a hortobágyi kiállítást.

63 A Hortobágy „.. .olyan amerikai turistacsoportok programjában is szerepel, amelyek Párizsban is csak Mona Lisa és az Eiffel-torony rövid megtekintését tartják érdemesnek."

64 Ez a hír, ha félig igaz, úgy is elképesztő... Munkánkra akkor jelentene elismerést, és természetvédelmünknek jó minősítést, ha az utazási irodák tevékenységüket nem az idegen és felületi exotikumra építenék. Ma már hazánknak több nemzeti parkja

65 van s az első a Hortobágyon. Ez a megyei múzeumi szervezetet nem érte váratlanul. Néhány muzeológusnak több 61 MasitsLászló: Előszó. Káplár Miklós emlékkiállítás. 1965. (Hortobágyi Pásztormúzeum. 1965. augusztus 20—szeptember 10.) (Db., 1965) 2. p. 62 I. kimutatás. Hortobágyi Pásztormúzeum: Pásztorélet a Hortobágyon a századfordulón. 63 A Hortobágyi Állami Gazdaság turisztikai szolgáltatásai Év Bemutatók száma Fogat Lovaglás TúraPásztorAjándékKülföldi i Belföldi Ossz. db óra lovaglás nap múzeum forg. fő bolt forg. ezer Ft 1964 29 32 61 58 88 41 — — 1965 28 27 55 186 92 51 15 559 102 1966 61 17 78 333 284 69 63 012 377 1967 77 31 108 498 342 114 60 740 454 1968 49 54 103 323 456 122 64 582 414 1969 56 90 146 445 507 230 72 022 443 1970 75 96 171 852 1070 269 63 235 552 1971 94 121 215 1115 1030 259 100 770 638 1972 132 133 265 1407 2207 287 121 295 652 1973 178 137 315 1505 2168 333 124 292 768 1974 180 341 521 1970 2368 252 133 702 797 Összeállította: Jenkei Gábor kirendeltségvezető 64 Barabás Jenő: Új könyv. A Hortobágyról. Hajdú-Bihari Napló. 1975. márc. 5. 5. p. 65 A Hortobágyi Nemzeti Park és a hozzá csatlakozó természetvédelmi területek: I. Kiskörei Víztároló északi része. II. Az ároktő-tiszacsegei hullámtér egy része. III. A Margitai-legeló a már védett Margitai-erdó mellett. IV. Az Ohati-erdó (még nem védett része). V. Az egyek-pusztakócsi mocsarak. VI. A vajdalaposi-erdó. VII. Ágota-puszta. A Hortobágyi Nemzeti Park kiterjedése kereken 52 000 hektár. 350