A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban
gazdátlanná vált a nagy értékű gyűjtemény. Maradékát a hajdúböszörményi múzeumba mentették a múzeum gondolatának ápolói. Az idő optikája segít ahhoz, hogy felismerjük a kezdeményezésnek, a mozgató személyiségnek folyamatosan és egyre tisztábban kibontakozó jelentőségét. Molnár József munkássága e tekintetben időálló. A gyűjtemény újraszervezésekor segítséget jelenthet majd a minisztérium 1974. évi kimutatása, 56 melyben a helytörténeti gyűjtemények között szerepel Hajdúnánás szülőföldgyűjteménye. A város történetének 57 igényes megíratása és kiadása 1973-ban azt bizonyítja, hogy Hajdúnánás nem mondott le múltjának értékes örökségéről. Leletek bizonyítják, hogy a föld nemcsak a hajdúnánási határban, de a hiedelemmel ellentétben még a város területén is régészeti feltárásra, bemutatásra méltó értékeket rejt. (12., 13. kép) * A mai Hortobágyi Pásztormúzeum elődje: „Az első magyar pusztai múzeum" 58 — mely 1934-ben nyílt meg a Hortobágyi Csárdában — Sőregi János, a Déri Múzeum akkori igazgatójának érdeme. Az értékes kiállítás anyagának nagy része a II. világháború végén megsemmisült. Az 1950-es évek közepétől a megyei tanács művelődésügyi osztálya, majd a Hortobágyi Intéző Bizottság is az 1827—1833 között épített, „kilenc nyílású híd" (hazánk leghosszabb, 93,13 m kőhídja) és az 1699-ben emelt (1781—1815 között bővült) Hortobágyi Csárda helyreállítása és berendezése 59 (14. kép) után a terményraktárnak használt egykori „nagyállás" kiürítését és kulturális célra hasznosítását sürgette minden illetékes helyen. (15. kép) Jellemző, hogy a Hortobágyi Állami Gazdaság egyik igazgatója, az 1960. évi írásbeli tájékoztatása szerint: „a következő évtizedekben nem lát lehetőséget" a szekérállás átadására a termény tárolása miatt. A nehezen elhárítható akadályok ellenére a megyei tanács vb. kedvezően döntött: „11./ .. .Az új Hortobágy bemutatására egy állandó jellegű kiállítás szükséges,... " 60 A szívós küzdelem eredményét jelzi első emléktáblájának szövege: „MŰEMLÉK JELLEGŰ ÉPÜLET / SZEKÉRÁLLÁS. A CSÁRDÁVAL EGYIDOBEN ÉPÜLT / AZ UTASOK, IGAVONÓ JÓSZÁGOK ÉS TERHES / SZEKEREK VÉDELMÉRE AZ IDŐJÁRÁS VISZON- / TAGSÁGAI ELLEN. 1785-BEN MEGÚJÍTVA. 1965- / BEN MÚZEUMNAK ÁTALAKÍTVA. / HORTOBÁGYI INTÉZŐ BIZOTTSÁG" 56 Múzeumi Restaurátor- és Módszertani Központ. Javaslat a megyei múzeumi szervezetek működési normatíváinak kialakításához. Tájékoztató. (Bp., 1975. május. 10.) oldal 4. p. 57 Hajdúnánás története (Szerk. Rácz István Hnánás, 1973) 473. p. +Képmell. 58 Vezető Debrecen Sz. Kir. Városi Déri Múzeumában 2. kiadás. (Összeáll.: Dr. Sőregi János Db., 1939) 363. p. Könyvfedél hirdetés: A Déri Múzeum Fiókintézménye a Hortobágyi csárda három szobájában 1934-ben berendezett HORTOBÁGYI MÚZEUM, mely egyúttal az első magyar pusztai múzeum. Térképeken, grafikonokon, festményekkel és eredeti tárgyakkal szemlélteti a világhírű puszta őstörténetét, néprajzát, pásztorművészetét, a pusztára vonatkozó irodalmat és különösen a puszta flóráját s gazdag madárvilágát. 59 Masits László: Belső építészeti terv. 1960. Ennek alapján 4 szobát rendeztek be. 60 (Hajdú-Bihar megyei Tanács VB-nek a megyei tanácsülés elé terjesztett: „Beszámoló HajdúBihar megye művészeti életéről." 1960. szeptember 1. 16. p. Soksz.) 348