A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

Maghy Zoltán festőművésznek alig ismert érdeme közé sorolható az a tevékenység, melyet a régészek feltáró munkájának, vagy a népművészet

48 helyi értékeinek évtizedekkel előbbi felismerésével, népszerűsítésével szerzett. A megyei tanács művelődésügyi osztálya meggyőző érveivel

49 sem tudta megmenteni a Kadarcs-hidat, melyet az ÉM Város és Községrendezési Főosztálya 11490/1962. sz. döntésével törölt a műemlékek sorából. (9. kép). Régóta érlelődik: a nálunk Ördögároknak emlegetett, a néphagyományban a honfoglaláskori „Csörsz vezér" nevéhez kapcsolt sáncrendszer helyszíni bemutatásának a gondolata. Az Ördögárok az iráni eredetű lovasnép, a szarmaták által, később római hadmérnökök irányításával és védelmi célokból, egymásutáni időszakokban az Alföldön épített földsáncrendszer maradványa. Észak-déli irányú szakasza ma is látható a Hajdúböszörmény—Hajdúhadház közötti út menti erdőben Hajdúhadháztól nyugatra, 5 km-re a kutasi erdészháznál. Megvalósításával nemcsak a hajdúhadházi kiállítás, de az Alföld is páratlan látnivalóval lesz gazdagabb. Az intézmény munkatársainak tartalmas munkáját bizonyítja: az 1945 előtti években nyomtatott egy kiállítási ismertetővel (1937) szemben a felszabadulás után a város áldozatkészségéből a múzeum gondozásában is számos értékes kiadvány és évkönyv jelent meg. 48 Maghy Zoltán: „Egy kiállítás hatása". Hajdúböszörmény, 1929. 3. p. 49 Az irat tárgya: A hajdúböszörményi Kadarcs-híd védelme. Előadó: Marjai Márton, Irattári sz.: 1549. (Debrecen, 1962. jún. 27.) Kurucz Albert osztvez. h. 344 9. kép. Hat — ebből 2 befalazott — nyílású híd a pródi Kadarcs-éren, melyet 1962 után elbontottak.