A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

Ez volt az alap. Ezt követte 1949-ben a közgyűjteménnyé nyilvánítás, majd 1951-ben államosították. A Hajdúsági Múzeumot az egykori Hajdúkerület székházában, a volt adóhivatal 16 helyiségében helyezték el. Kiállítást is rendeztek a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, továbbá a Déri Múzeum segítségével. Megnyílt: 1951-ben. Gyűjtési köre kezdetben a hajdúvárosokra is kiterjedt. Ez azzal magyarázható, hogy a Böszörmény, Dorog, Hatház, Nánás, Szoboszló, Vámos-Pércs és Polgár hajdúvárosokat összefogó közigazgatási szervezet: a Hajdúkerület székhelye 1630—1876 között. Egyemeletes hajdúkerületi székházának udvari boltíves tornácát a XVII. században emelték, klasszicizáló homlokzatát a XVIIL században nyerte el. Az épület a felelőtlen átalakítások miatt veszélybe került. A megyei műemléki albizottság gátolta meg lebontását. Az 1968—72-ben szakaszosan helyreállított műemlék méltó környezetet biztosít a városi tájmúzeumnak. Gyűjteményei: természettudományi (35 db), régészeti (2742 db), numizmatikai (4588 db), a kezdetben egy csoportba sorolt helytörténeti és néprajzi (1718 db), képzőművészeti (55 db). Szintén 1963. évi adatok: adattár (5521 db), fotóarchívum (3954 db), könyvtár (2868 db). A kiállítást 1951—59 között 25 időszaki bemutatóval együtt 52 000 látogató, 1960—63 között 52 időszaki bemutatóval 79 000 látogató tekintette meg. Az 1973-ban megnyílt kiállítás jórészt az utóbbi félévszázad alatt gyűjtött tárgyi anyagra épült. A város történetére vonatkozó tárgyi és írásos anyag, határrész-nevek őrzik a középkori falvak kultúráját, emlékét. Jellegzetes: városmagból sugarasan kifutó tölcsérszerűén táguló utcákkal, évgyűrűk módjára körülzárt ún. kétbeltelkes történeti települési formája. Népművészetének gazdagságát nemcsak a szűrök, a bundahímzések, hanem a XIX. századi színes koporsók is híven őrzik. Részben a múzeum történeti anyagából készült az első helytörténeti kiállítás, a „Városnéző". Ezt a megyei tanács népművelési osztálya kezdeményezte 1954-ben. Egyik vezérgondolata: Minden falu és város adja meg a tiszteletet érdemes fiainak! A társadalom nem maradhat adósa annak, aki valami emberi többletet adott a népnek. A komplex kiállításon kívül kisebb történeti kiállítása: Hajdúböszörmény a XX. században. Az egyemeletes, 1.113.61 m

2-nyi épületben a 15 kiállítási terem: 413.93 m

2

. A Hajdúsági Múzeum irányítói: H. Fekete Péter igazgató 1951—52, Janó Ákos igazgató 1952—53,0. Szabó Mihály vezető 1953—55, Kralovánszky Alánné vezető 1955—57, H. Fekete Péter

41 vezető 1957—60, Csiha Antal vezető 1960—65, utóda Bencsik János igazgató. Irányítóinak megjelölése nemcsak formai jelentőségű. Ez is mutatja a múzeumnak évekig el nem ismert státusát, irányítói munkájának társadalmi jellegét. Vezetői neve között Csiha Antal neve is szerepel. Tevékenysége

42 nem öt esztendővel mérhető. A város kulturális arculatát évtizedek óta maradandó értékű vonásokkal gazdagítja. Minden elgondolásával a múzeum ügyének használ. A Hajdúságot az ország 41 H. Fekete Péter: A Hajdúsági Múzeum megalapítása: Создание Хайдубёсёрменьского Хайдукского Музея = 44. 1957. 195—201. р. 42 A muzeológia egészét áttekintő igényes tervezésére az 1964. évi Múzeumi Hónap helyi rendezvénysorozatának néhány pontja is jó példa. Anghi Csaba főigazgató: Pusztuló ősi háziállataink. Szekeres Antal osztályvezető megnyitójával: A XVII—

XIX. századi textilművészet (Az Iparművészeti Múzeum anyagából). Bencsik János tanár: A Hajdúság népi építészete. Szíj Béla művészettörténész: Derkovits — Egry — Nagy István. Csiha Antal múzeumvezető: Az 1801-i Bársonykerti vérengzés Hajdúböszörményben. (Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény, Múzeumi Hónap 1964. október. Meghívó 4. 3. p) 341