A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

népoktatás szervezőjének hajdúszoboszlói, Irinyi János (1817—1895) vegyész, a foszforos gyújtó tökéletesítőjének vértesi, Káplár Miklós (1886—1935) festőművész, az átalakulás előtti Hortobágy lenyűgöző ábrázolójának hajdúböszörményi, Veres Péter (1897—1970) a nagy realista író, művelődéspolitikus balmazújvárosi tevékenységének, emlékének megörökítésére, vagy hazánk egyetlen szekérállásának (Hortobágy), egy zsellérháznak (Tiszacsege) köztulajdonba vétele, megvásárlás útján. A szakosztály javaslatára a megyei tanács vb. 1961-ben a megfelelő kormányrendelet hatályának kiterjesztését kérte a községfejlesztési alapból emelt művelődési otthonokra is. A művelődésügyi miniszter a beruházás 1,4 ezrelékét meghaladó összegnek képzőművészeti díszítésre való felhasználását az építtető községek számára engedélyezte. A megyei osztály 1961-ben összeállította az építkezések jellegének, a települések helyi sajátosságának és a lakóhely történetének megfelelő, az adott korszakban a művelődést, nevelést legjobban elősegítő 7 politikai emlékmű, 11 történeti és személyi emlékszobor és 7 közterületi műalkotás állításának öt évre szóló tervét. Többek között így valósulhatott meg Hajdúvid (egykor: Verébsár

17

) főterén némi huza-vona

18 után II. Rákóczi Ferenc mellszobra (4. kép). A múlt század utolsó harmadában másfélmillió kivándorlásra kényszerült (sok környékbeli) ember küzdelmének egyedül Nyíradony főtéri parkjában van, 1965-ben állított — (ám sajnálatos körülmények miatt) fel nem avatott — „Hazatérő"

19 emlékműve, Karács Ferenc

20

, Péchy Mihály

21

, Kölcsey Ferenc

22 és mások emlékét szobor is hirdeti. Nagykerekiben is készülnek Bocskai szobrának avatására. Ha művészi színvonaluk nincs is arányban a létesítésük útjába került akadályok elhárításával, remélhető, hogy e szobrokra nem vonatkozik Major Máté elmarasztaló véleménye: „(Nálunk bizony gyakran látunk sematikus csinálmány okát műalkotás értékű szobrok helyett.)" A kijelölt műemlékek helyreállításával egyidőben gondoskodni kellett az elhelyezésre kerülő kiállításnak a rendezőkönyv szerinti megvalósításáról, majd az intézmény fenntartásáról. E merész terv kivitelezéséhez segítséget is kellett igényelni. Megállapítható, hogy a fentiek kezdeményezése és megvalósítása a helyi, több megyei, országos igazgatási és tömegszervezet részéről teljes megértésre talált. Akadtak közönyösök is. A tehetetlenek meg féltékenységgel figyelték ezt a munkát is. Kicsinyeskedésüket feledtették mások — elsősorban évszázadunk nagyjainak — támogatása. Úgy gondoljuk, nem kívánnak különösebb magyarázatot idézett soraik. A második világháború utáni évtizedekben a megye nagyobb településein is Bartók és Kodály útmutatása nyomán a megújult kórusmozgalom teremtett 17 „Augustus 1703 Die 1 Aug. — Kalló alól el jővén a' Tábor Böszörményen tul a' Veréb Sárhoz száll, Szorossan parancsollya a Mlsgos Fejedelem hogy vagy 1000 fegyveres embert állítsunk ó Mg Táborába, vagy annyi puskát kardot adgyunk." Debrecen város tanácsi jegyzőkönyvéből. 1703., 586. p. 18 A Képzőművészeti Alap Munkaelosztó Bizottsága 1962. VI. 6-i tárgyalásán B. Á. építészmérnök helytelenítette, hogy Hajdúvid új község köztéri díszítésére összeget fordítsanak. Szerinte ott a dolgozók nevelésére elég a film. A bizottság felfüggesztette a tárgyalást addig, míg a tervezett összes helységben helyszíni szemlét tart. 19 Rajki László: Hazatérő. 1963. Haraszti mészkő. 240 cm. Nyíradony. 20 Kóthai Nándor: Karács Ferenc. 1959. Rézötvözet. 220 cm. Püspökladány. 21 Palkovics Lajos: Péchy Mihály. 1960. Mészkő. 103 cm. Debrecen. 22 Marton László: Kölcsey Ferenc. 1975. Haraszti mészkő. 80 cm. Álmosd. 334