A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

A második világháború nyomainak eltüntetése utáni újjáépítés első éveiben a kulturális intézmények egységes rendszerének hiánya nagymértékben gátolta valamennyit tevékenységük megfelelő ellátásában. A múzeumok és levéltárak tanácsi kezelésbe vételével elhárult az utolsó szervezeti akadály is, hogy közművelődési tevékenységük hatékonyságát fokozzák. Ekkor a módszertani kérdések léptek előtérbe. A múzeumok irányítóinak is el kellett sajátítaniuk a közművelés általános s a múzeumok sajátos tevékenységének megfelelő módszereket. Általános feladat: bekapcsolódni a társadalom nagy építő folyamatába. Sajátos tennivaló: a múzeum munkájába bevonni az egész gyűjtőterület lakosságát, elnyerve a leginkább fogékony réteg tevékeny közreműködését (1. kép). Pl.: a kiállításon, vagy régészeti feltáráson megjelenők vezetése szintén egy lehetőség a társadalom részéről mutatkozó érdeklődés felkeltésére, kielégítésére. Bebizonyosodott, hogy a munkát tartalmilag és szervezetileg egyaránt szélesebb körre kell kiterjeszteni. A feladatok újszerű elfogadása, az együttműködés formái és módszerei — a helyi termelési és társadalmi sajátosságokból eredő azonos tartalmú tennivalók fel nem ismerése miatt — az 1957-es évektől lassan bontakoztak ki. Hazánkban all kategóriába sorolt 375 múzeumi intézményből a megye városaiban és községeiben 17 tájmúzeum, helytörténeti múzeum, muzeális emlékhely és helytörténeti gyűjtemény van.

12 A múzeumoknak a tanácsi kezelésbe vétele Hajdú-Biharban is előnyös változást jelentett. Ma megyei múzeumi szervezetről (2. kép) számolhatunk be. Irányítója a megyei Déri Múzeum. (Debrecen). Intézmények: 1 tájmúzeum (Hajdúböszörmény), 3 helytörténeti múzeum (Hajdúszoboszló, Balmazújváros, Berettyóújfalu) 6 muzeális emlékhely (Álmosd, Bakonszeg, Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Nagykereki), 2 helytörténeti gyűjtemény (Hajdúnánás, Püspökladány) 2 múzeumi kiállítóhely (Hortobágy, Tiszacsege) 1 szakgyűjtemény (Hortobágy). Kétségtelen, hogy ez a változás a kultúra iránt megnövekedett érdeklődést kiaknázó állami intézmények erkölcsi és anyagi támogatásának tudható. A fenti tényezőkön túl, nem feledkezhetünk meg azokról, akik a két világháború társadalmi és anyagi ínségével dacolva a Debrecent jellemző közegnél jóval nehezebb talajon, a közeli mezővárosokban, sőt községekben (pl. Balmazújváros) ápolták a múzeumalapítás, jóval kevesebben a műemlék megóvásának a gondolatát. A szó legszebb értelmében a tanító család: id. Varga Antal és fia ifj. Varga Antal Balmazújvároson a század első évtizedétől. Bakóczy János és fia Endre, H. Fekete Péter és Csiha Antal tanár Hajdúböszörményben (1924), Rettegi Istvánné tanárnő Püspökladányban (1929.), Molnár József tanár Hajdúnánáson (1932.). Azoknak az életműve is tanulságos, akiknek az elképzelései mindeddig nem valósulhattak meg. Tulajdonképp munkájukat folytatjuk. Kultúránk egésze érdekében életművük torzó nem maradhat. 12 A Magyarországi Múzeumok jegyzéke (1975. dec. 31-i állapot) Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ. Bp. 1976. Felelős kiadó Éri István MRMK rota 1—45. 326