A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

Zelemérrel is: „Debreczentől egyórányira H. Böszörmény határában, a hasonnevű pusztán van egy csonkatorony romja..."

6 Ismeretes Rómer Flóris és Hampel József együttes ásatása

7 a Hajdúböszörmény melletti Pródi halomban is. A század első éveitől Zoltai Lajos sokirányú munkásságának tekintélyes részét jelentette számtalan — azóta megsemmisült — épület kutatása. Az utóbbi körülmény tanulmányainak értékét növeli és előrelátását is igazolja. Több műemlék épület helyrajzi viszonyait, állagát, annak telekrajzát, építésének történetét, vagy nevezetes lakóit nemcsak Debrecenben, Hajdú megyében is, forrásértékű kutatása nyomán ismerjük. Számtalan akadály miatt környezete számára e téren is példát mutató felismerését csupán rajzsorozata

8,9 és néhány emléktábla (pl. a Hortobágyi Csárda) bizonyítja. Csiha Antal hajdúböszörményi gimnáziumi tanár kezdeményezését 1938-ban a város és a határ műemlékeinek feltárására, megóvására Genthon István is nagyra értékelte. A

II. világháború idején kétségessé vált a műemlékek megmaradása. Nagyjelentőségű 1943-ban Sőregi János, a Déri Múzeum igazgatójának és Molnár József hajdúnánási gimnáziumi tanárnak az a terve, mely a nagykereki pusztuló várkastély megmentésére irányult. Nem rajtuk múlott, hogy elgondolásukat csak két évtized után követőik valósíthatták meg. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1960-ban összehívott értekezletén a megyei tanács három szakosztálya közreműködését igényelte. A Kormány 2026/1959. sz. határozata értelmében ekkor egyeztettük a műemlékek egy jelentős csoportjára (Nagykereki — Bocskai kastély, Nyírábrány — Eördögh kastély, Téglás — Dégenfeld kastély, Tépe — Préposti kastély, stb.) vonatkozó felhasználási javaslatokat. Az Országos Műemléki Felügyelőség az 1960-as évek elején Debrecenben építésvezetőséget kívánt telepíteni a város és több megye műemlékeinek gondozására, helyreállítására. Ma már fel is mérhető: ennek a kezdeményezésnek az elutasítása helyrehozhatatlan károkkal járt. A feladatokat csak erre a célra létesített központi vállalat kirendeltsége valósíthatta volna meg. A tervezett építésvezetőséget a legjobb munkaközösség sem pótolhatta. A különböző tudományágak képviselőinek történelmi anyaggyűjtése, régészeti feltárása, felkutatása körültekintő tervezést, értékeket megtartó kivitelezést igényel. Sajnos itt nyert jogot az a kétes értékű — a régészeti leletekre és a műemlékek feltáratlan alapfalmaradványaira utaló — „védelem", mely szerint: „Az a biztos, ami a földben van!" Itt csak utalunk a megyében létesült múzeumi intézmények alapításának, működésének néhány lényeges mozzanatára. A Református Kollégium többévszázados nemzeti jelentőségű művelődéstörténeti szerepe elismert. Épp ezért látnunk kell azt a nagyszerű példát, melyet az alapításától kezdve gyűjtött s 6 A 2. jegyzetben i. m. 325. 7 „Hajdúböszörményi ásatás", Bihar с napilap, XVIII. évf. (1882) 174. sz. aug. 1. és 181. sz. aug. 6. — Makkay János: A bihari Berettyóvölgy őskori leletei. Különnyomat a Déri Múzeum 1948—56. évi évkönyvéből. (Db. 1957.) 32. 8 „A Berettyóújfalu környékén lévő ős- és középkori emlékek: 1. A Kórógyi Kádár dombja. 2—3. A herpályi monostori templom romja. 4. A herpályi pajzsdudor lelőhelye. 5. A herpályi földvár. 6. A péterszegi kovadomb. 7. A gáborjáni földvár." (Déri Múzeum adattára, 237x381 mm vízfestmény. J. j. 1.: R. Zoltai L. 1922.) 9 „A herpályi tornyot Zoltai L. megrajzolta 1925-ben is." DM.Ltsz.: 11.47/925. 324