A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: XIX. századi grafika a Déri Múzeum gyűjteményében

zolás („Lóetetés", „Pihenő szekeresek", „Sziklás táj"). Felvidéki útjai során számtalan akvarellt festett a tótokról, legérettebb a monumentális hatású „Tót asszony" színes népviseletben, valamint a „Tót napszámos". (13. kép) A népviselet hitelességét úgy biztosította, hogy a részlettanulmányok tömegét rajzolta füzeteibe, és a helyszínen írta be a színeket, vagy akvarellel jelezte az árnyalatokat. Táj- és emberábrázolásainál elsősorban a hitelesség érdekelte, fáradt, hajszolt, de erőteljes tót napszámos alakjában azonban halvány társadalomkritikát, általánosítást is érzünk. Mint Mészöly Géza, ő is a technikától alig érintett részeket kereste fel és ábrázolta, nem érdekelte a technikai fejlődés, az iparosodás. Nem véletlen, hogy barátja, Mészöly Géza portréját is megrajzolta. Pállik hírnevét azonban állatábrázolásai jelentették elsősorban. Hihetetlenül bravúros tudással festette, rajzolta a lovakat, birkákat: a gyapjú lágyságát, zsírosságát, a ráhulló fény világító erejét, az izmosságot, a szőr csillogását anyagszerűen érvényesítette. De bravúros „csoportképet" rajzolt a kacsákról, szamarakról, kutyákról. Vérbeli állatkép festő és rajzoló volt. Az egyedi rajzok közt külön figyelmet érdemelnek azok a művek, amelyek debreceni művészek munkái, vagy amelyek ábrázoltja debreceni. így elsősorban a kollégiumhoz kötődő debreceni festők, rajzolók munkásságát érintjük. Kiss Sámuelnek, a városi rajziskola tanárának jelentős rajzai, akvarell miniatűrjei és pasztelljei vannak birtokunkban. 1809-ben „Sárváry Pál kedvéért" festette Kováts Gábor és felesége, Dömsödi Julianna miniatűr képét. Az elefántcsontra akvarellel készített arcképek jól jellemzik modelljeiket, csak színezésük monoton és a festék minősége gyenge. Különösen áll ez arra a kis akvarellre, amely fehér, empire ruhát, vörös övet és sálat viselő teltarcú fiatalasszonyt ábrázol. Nagyméretű, ovális keretben jeleníti meg Komáromi Eszter arcmását. (14. kép) A pasztellel festett képre jól illik Kazinczy kifejezése: „pasztellben van dolgozva és nem rosszul, tsak a colorit motskos és a feketébe tsap".

46 Kiss Sámuel arcképei, — ha magukon hordják is a kezdetlegesség, a provincializmus jegyeit —, jó karakterérzékről tanúskodnak. Városképei közül egyet őriz a Déri Múzeum, Debrecen látképét 1813-ból. „A szabin nők elrablása" c. rajza nem önálló munkája, hanem másolata a református kistemplom urasztali kannájáról.

47 Az 1860-as években kollégiumi rajztanár volt Debrecenben Kallós Kálmán, az ő rajza alapján készítette Kleinfeiler Károly a kollégium ó-épületét ábrázoló kőrajzát. Nagyméretű „Holló" с szénrajza E. Allen Poe költeményének illusztrációja. Sárváry Lőrincztől két nagyméretű szénrajzot őrzünk: mindkettő másolat, illusztráció az Odysseia-hoz. A klasszikus előképek alapján készült rajzok a tengeren hányódó, illetve a hajón kikötött Odysseust ábrázolják. Sárváry ismerte Beregszászit, Dozsnyait, Burszkyt. 1870 körül tanította Burszky István valószínűleg tőle sajátította el a jó komponálást.

48 A múlt század közepén készült városképek hely- és kortörténetileg jelentősek. így az az 1842-es finom, színgazdag akvarell, amelyet Hochwaldsky itt állomásozó lengyel tiszt készített, s amely szüreti mulatságot ábrázol, távolban kéttornyú (Szt. Anna?) templommal. Még korábbi F. von Hessen Philipstul „Császári tisztek Debrecenben" с vízfestmé45 Sárváry Pál, a debreceni Református Főiskola fizika, matematika, filozófia professzora volt 1795-től. Támogatta a képzőművészetet, maga is rajzolt. Két könyvet írt a rajzolás mesterségének kezdetéről, amelyek 1804-ben és 1807-ben jelentek meg. 46 Kiss Sámuelről Balogh István írt részletesen a már említett „Adatok Debrecen képzőművészetéhez a XIX. század elején" с cikkében. Itt reprodukálta a két medallion alakú miniatűrt, valamint Debrecen látképét. Az idézett Kazinczy-sorokat ő közli a cikk jegyzeteiben. További irodalom: Lyka Károly: Magyar művészet 1800—1850 (Budapest, 1939) 47 Mint ismeretes, Kiss Sámuel iparművészeti tervezéssel is foglalkozott. A Nagytemplom szószékét tervei alapján valósította meg Vogel Sebestyén cége. 48 A művészetpártoló Sárváry család érdeklődő, művelt tagja volt Sárváry Lőrincz. 1860—70 között Burszky István tanította Debrecenben. Birtokában voltak Dozsnyai Károly, Burszky István festményei. 1910—20 között tagja volt a városi múzeum pártolóegyletének, dolgozott a Műpártoló Egyesületben, annak alelnöke volt. Leszármazottai jelenleg is élnek, a Déri Múzeum pl. még 1956-ban is kapott ajándékot (debreceni vonatkozású rajzokat, arcképeket) tőlük. 17* 259