A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: XIX. századi grafika a Déri Múzeum gyűjteményében

A történelmi képek iránt különösen nagy volt az érdeklődés a nemzeti romantika virágzása idején. Doby Jenő Thán Mór Vigadó-beli (elpusztult) falképe után készítette 1876ban „Tündér Ilona" с metszetét. Érdekes összehasonlítani a Thán mű megmaradt ceruza vázlatát

17 és Doby metszetét. Doby puha tónusokkal festői, lágy hatásokra törekszik, s a mese hangulatába ringatja a nézőt. Méltán lehetett korában népszerű ez a szép, sokalakos grafika. Doby művészetében már egyre nagyobb szerepet kapott a rézmetszetet felváltó rézkarc. Több Rákóczi ábrázolást készített,

18 s ugyancsak rézkarcban sokszorosította Bercsényi portréját. Rajta kívül Marastoni József készített még a múlt század végén Rákócziról rézkarcot. 1893-ban jelent meg és vált népszerűvé Dobynak az idős Kossuthot ábrázoló rézmetszetű arcképe. A század utolsó éveiben készült a gyűjteményünkben levő Krieger Béla: Tanya és Koháry-Kucharik Jenő: Zólyom vára с színezett rézkarc. Stílusuk, készítésmódjuk alapján már a XX. századi rézkarccal állnak rokonságban. Külföldi metszők munkái közül csak két, magyar vonatkozású művet említünk a századvégről. Thoren festménye alapján Mottram készített 1873-ban egy magyar népéletet ábrázoló lapot (Szérűskert lovakkal, csikósokkal). Munkácsy Mihály Milton-ját Sedelmayer népszerűsítette, 1881-ben adta ki Courtoy által készített rézkarc változatát. Az acélmetszet nagy példányszámban való sokszorosíthatósága miatt terjedt el a XIX. században. A már említett Lehnhardt rézmetszetű és acélmetszetű változatban készítette el Kálvin с művét (apostoli hitvallással). A Müller Nyomda adta ki Pesten 1857-ben Sárosy Gyula arcképét. Debreceni városrészletet ábrázol két színezett, újságból kivágott acélmetszet : a debreceni Színházat és a Gazdászati Tanodát.

19 A század második felében egyre inkább éltek a metszők és kőrajzolók a fotózási segédeszközökkel. Benczúr Gyula Tisza Kálmánt ábrázoló festményét Pap Henrik metszett formában, Weszely és Fánta fotón sokszorosította. Komlóssy Gergely rajza után Werfel Károly kassai nyomdász metszette a „Spanyol útonállók"-at. Werfel 1845—46-ban működtetett Debrecenben kőnyomdát.

20 Ha e mű ebben az időszakban készült, a „Spanyol útonállók" egyetlen rézmetszetű emléke Werfel itteni működésének és nyomdája rézmetsző tevékenységének. Mivel Komlóssy debreceni volt, valószínűnek tűnik, hogy e terve itt, és nem Kassán készült. A XIX. sz.-i magyar litográfia emlékei gyűjteményünkben. A litográfia az 1840-es években kiszorította hazánkban a rézmetszést, népszerűbbé vált egyszerűbb előállíthatósága és nagy példányszámban való sokszorosíthatósága, olcsósága miatt. Az albumok, folyóiratok, újságok műmellékletei kezdetben arckép-litográfiák, a 40-es évek végén életképek, a nemzeti romantika virágkorában szinte kizárólag történelmi képek sokszorosításai voltak. A Pesti Műegylet 1844 után litografált jutalomképeket adott, a „Honderű", „Pesti Divatlap", az „Életképek", a „Napkelet", a „Koszorú", a „Divat", a „Nefelejts" műlapjai színészképek, híres személyiségek portré-litográfiái voltak. Különösen nagy érdeme van Barabás Miklósnak, aki egyike a XIX. század legjelesebb festőinek, s egyben a legnagyobb magyar litográfus. Többszáz olajképén megörökítette a nagy magyar államférfiakat, művészeket, a haladó nemesi családok tagjait, litografált portréinak száma 17 Thán Mór rajza reprodukálva: Szabó Júlia: Magyar rajzművészet 1849-1890 с könyvében (Budapest, 1972). 18 Doby Rákóczi ábrázolásai: II. Rákóczi Ferenc nyolcéves korában, 1684-ben, „Franciscus Princeps Rákóczi 1690", és Rákóczi Ferenc 1701-ben. 19 A debreceni színház metszete közölve a „Hortobágy" 1863. évi 86. lapján. 20 Közli Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században (Budapest, I960.). 240