A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: XIX. századi grafika a Déri Múzeum gyűjteményében

rézbe metszése. A szobrász azért kezdett ehhez az antikizáló sorozathoz,

13 hogy anyagi helyzetén segítsen. Vállalkozása azonban kudarccal végződött, hiszen a rajz sebezhető pontja volt. Nagy magyar főuraknak, vagy emléküknek, s művészbarátainak ajánlotta a metszeteket, így Brunszvik József és Széchenyi Ferenc emlékének, Széchenyi Istvánnak, Sándor Móricznak, Hild Józsefnek, Fáy Andrásnak. Témáit a görög, szkita történelemből, valamint a görög—római mitológiából merítette. Részben azonban a történetek, források sokfélesége, részben a két, különböző alkatú metszővel dolgoztatás nem vált a sorozat előnyére. A szobrász rajzai alapján öt lapot Perlaszka, hét lapot és a fizetési felhívást Lehnhardt metszett. Perlaszka foltszerűségre törekedett, egyenetlenek, darabosak lettek metszetei. Lehnhardt nagyvonalú, finom műveket alkotott, jól egyesítette lapjain (pl. „Hercules találkozása EkhidnávaF', (1, kép) „Ekhidna három fia" stb.) a figurális és táji részleteket. Eszményi tájain az aprólékos, pontozó modorra utaló részletgazdag megjelenítés finom, hálószerű konturrajzzal párosul. Ugyancsak Lehnhardt készítette 1840-ben a „Honművész" műlapját, Ferenczy István Mátyás király szobortervét. Mint ismeretes, Fáy András vezetésével olyan műpártoló társaság alakult, amely célul tűzte ki a szobrász megbízásokkal ellátását. E segítés egyik módja volt a sajtó sokoldalú támogatása (több műlapjának helyt adás). A szobortervet azonban többen (így Széchenyi István és köre) támadták, s több évi huzavona után meg is buktatták.

14 A tervről litografált, majd fametszetű lapok is megjelentek később,

15 a szobrász azonban végleg visszavonult. Az önálló magyar színházművészet hívei körében egyre népszerűbbek lettek a reformkor nagy színészei. A „Honművész" műmellékletén 1835-től jelentek meg a színészképek, készítőik között leggyakrabban Kohlmann

16 nevével találkozunk. 1835-ben Dérynét (Chladek rajza után), 1836-ban Nádudvary Krisztinát (Kiss Bálint festménye alapján) és Lendvayné kosztümös alakját saját rajza alapján metszve jelenítette meg. A Pesti Műegylet (Művészeti Egyesület) kezdetben rézmetszetű, később mezzotinta (borzolással készült rézmetszet), majd litografált műmellékleteket adott tagjainak. így 1840ben Danhauser festménye alapján az „Anyai öröm", 1842-ben Euder festménye után a „Leány meghittség" volt a jutalomkép, mindkettő Mayer Keresztély metszett sokszorosításában. 1844-ben Waldmüller festményének másolata, az „Ébredő sejtelem" с Stőber Ferenc rézmetszet volt a tagilletmény. Ugyancsak Stőber készítette a „Sziget ostromá"-t Krafft festményét véve alapul. A szépiabarna színű metszet festői hatásokra törekvést mutat. A várárok két oldalán küzdők sötét, barokkosán gomolygó tömegéből kiválik a hídon megjelenő Zrínyi Miklós és pár vitéze. A kiemelést nemcsak szerkezetileg, de rajzosabb ábrázolással oldotta meg a metsző. 13 Ferenczy István (1792—1856) szobrászművész már a szülői házban ismerkedni kezdett az antik kultúrával. Olasz útja ilyen irányú ismereteit tovább és eredetiben látottak révén hatékonyabban bővítette. Thorwaldsen szellemében kezdett klasszicizáló műveket faragni. A „Pásztorlányka", „Kulcsár síremlék", „Kölcsey" szobra, VII. Pius és a Hunyadiak érme elárulja az antik szobrászat emlékeinek közvetlen hatását. E kérdést részletesen és összehasonlító fotók révén tárgyalja Soós Gyula: Néhány hellenisztikus előkép Ferenczy István szoborkompozícióihoz с tanulmánya (Műv. Tört. Értesítő VIII. évf. 1959. 68—75.). E grafikai sorozatát említi Szendrei—Szentiványi: Magyar képzőművészek Lexikona (Budapest, 1915.). 14 Ugyancsak fenti lexikon közli a Mátyás király szoborterv körüli sajtóvita cikkeit, amelyek a „Honművész"-ben, „Hirnök"-ben, „Hasznos Mulatságok"-ban, stb. jelentek meg. A szoborbizottság elfogadta az időközben elkészült plasztikai tervet, s hozzájárult a további rézmetszetű, majd kőnyomatos népszerűsítéséhez. A szobrász kollégák, látván a közvélemény megoszlását, ugyancsak elkezdtek a tervvel foglalkozni. Alexy Károly, Casagrande Mark és Schwanthaler müncheni szobrász készített Mátyás király emléktervet. 15 Leybold készített kőnyomatot, majd sokkal később, 1858-ban Mihalovics jelentette meg a Vasárnapi Újságban fametszetét. 16 Két Kohlmann-l említ a szakirodalom: Károlyi (1842-től Vidéky néven) és Lipótot. Pataky Dénes említett művében feltételezi, hogy csak egy, Kohlmann Károly Lipót nevű metsző volt, mert ugyan életrajzi adataikban van ellentmondás, de a stílus azonos. Műveik (művei) 1825-től ismeretesek. 238