A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: XIX. századi grafika a Déri Múzeum gyűjteményében

Sz. Kürti Katalin XIX. századi grafika a Déri Múzeum gyűjteményeiben Képzőművészeti gyűjteményünknek erős oldala a grafika. Kedvez a gyarapításnak az olcsóság, a könnyen tárolhatóság, valamint az a tény, hogy a művészek és gyűjtők is hamarabb válnak meg a rajzoktól, vázlatoktól, sokszorosított lapoktól, mint a festménytől. A gyakori ajándékozás, felajánlás, kedvező vételek eredményeként meglehetősen teljes képet ad grafikai gyűjteményünk a XIX—

XX. század magyar rajzművészetéről, sokszorosított grafikájáról. Mennyiségileg legjelentősebb a rézkarc, rézmetszet, kőrajz, fametszet anyagunk. Értékét az adja, hogy szinte minden jelentős alkotótól őrzünk metszeteket, nyomatokat. Nagy vonalakban követi a gyűjtemény összetétele és a művek készülési ideje azokat a periódusokat, amelyek jellemezték a magyar művészetben a különféle technikák népszerűségét. így legtöbb rézmetszetünk XIX. század eleji, szórványosabb a XX. századból. Nagyszámú litográfiánk származik az 1840—1870 közti időszakból, s ritkaságnak számít a XX. századi. Rézkarc gyűjteményünk folyamatos és nagyszámú az 1870-es évektől máig. Fametszeteink kizárólag XX. századiak. A Déri Múzeum 1975. évi Évkönyvében a XX. századi grafikákat ismertettem. A jelenlegi írás a múlt századi, gyűjteményünkben fellelhető rézmetszetekkel, kőrajzokkal, rézkarcokkal, egyedi rajzokkal, valamint kisméretű akvarelljeinkkel és pasztell képeinkkel foglalkozik. Ez utóbbi technikák határesetetjelentenek a festészet és grafika között, de csekély számuk nem indokolná egy újabb, erről szóló dolgozat írását. A gyűjtemény kialakulásának története A múlt századi grafika gyűjtése 1905-ben, a múzeum megnyitásának évében indult. Már maga ez a tény is hátrányt jelent a kortársi anyaggal szemben. Hiszen eredményesen gyűjteni akkor lehet, ha a műveket megjelenésük, elkészültük, kiállításuk idején szerezzük meg, s egy egységes koncepció szerint, bő anyagból válogatunk. Esetlegesség jellemezte tehát a Városi Múzeum gyűjtőmunkáját, az került be a múzeumba, amit megőriztek a debreceni családok, a városi levéltár tisztviselői és a városháza hivatalnokai. Löfkovits Artúr

1 igazgatónak nagy érdeme, hogy mindent megtett az anyag összegyűjtése érdekében, s maga is jelentős ajándékokat adott át 1905—1914 között. Hozzá 1 Löfkovits Artúr (1863—1935) debreceni órás és ékszerész, aki magángyűjteményét Debrecennek ajándékozta 1902-ben és ezzel megvetette a Városi Múzeum alapját. 1905-ben, vezetésével nyílt meg a múzeum, amelyet éveken át, folyamatosan támogatott anyagilag. Részletesebb irodalom: Déri Múzeum Evkönyve, 1935. 22—43.1. (Szerk. Sőregi János, Debrecen, 1936). 235