A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Néprajz - Varga Gyula: Déri Frigyes néprajzi grafikai gyűjteménye

5.5 „Sztánai ucca. E vidéken kőből is építenek, abból rakott a kerítés, abból faragott a kapuoszlop. Jobbra, elől és oldalt tornácos, zsindellyel fedett ház, mellette fedett kiülő pad (szakállszárító). Az úton kévével rakott bivaly szekér. A bivaly e vidéken gyakoribb háziállat, mint a fehér marha." (Haranghy Jenő) 5.6 „Székelycsángó asszonyok tehenet fejnek. Havasi gazdálkodás. Szoknyaszeruen kötött, csípőre csavart szőttes kötő, lábukon bocskor." (Haranghy Jenő) 5.7 „Madzagfonó és varró csángó leányok viseletben és ingben. Nyakukban ing, fejükön hátrakötött, világos színű kendő. A ház hosszában nyúló «padkán», töltésen ülnek." (Haranghy Jenő) S.9 „Nem a faluban, hanem földjén lakó kisgazda tanyája. A tanya sövénnyel kerített. Belül kontyos tetejű lakóház, gazdasági épületek, szalma, széna, törek boglyák. (Haranghy Jenő) S.10 „A székelység famunkával is foglalkozik. Deszkát fűrészel, faszerszámokat farag s ezekkel egész Erdélyt bekalandozza ernyős, gyékényes szekerén, amit apró lovaival huzat. Balról kaszaverő székely jellemző magas kalapban. (Haranghy Jenő) S.15 „Lányok ünneplőben. A cipő alatt megkötött, kivastagodó «pufándli»-n 10—20 színes szoknya, fölöttük selyem viganó, kötő, pruszlik, keményített kendő, piros csizma és topán. Jobbra a régi, román stílusú bényi templom." (Nóvák József Lajos) 215