A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Néprajz - Varga Gyula: Déri Frigyes néprajzi grafikai gyűjteménye

Varga Gyula Déri Frigyes néprajzi grafikai gyűjteménye Déri Frigyes kormányfőtanácsos, a Bács megyei származású bécsi selyemgyáros muzeális értékű művészeti, iparművészeti, történelmi, keletázsiai és numizmatikai gyűjteményét 1920-ban Debrecen városnak adományozta. Az 1902 óta működő Debrecen Városi Múzeum e gyűjteménnyel az ország akkori legjelentősebb vidéki múzeumává lett. Amikor 1928-ban a mai múzeumépület elkészült, méltán vette fel az adományozó Déri Frigyes nevét. A „műgyűjtő" Déri kezdettől érdeklődött a néprajzi, elsősorban népművészeti tárgyak iránt is. Gyűjteményében hortobágyi pásztorviseletet, népi kerámiákat, bútorokat s más paraszti használati tárgyakat is találunk. Néprajzi vonatkozásban azonban legjelentősebb terve az volt, hogy az egész magyar népterületről összeállíttasson egy olyan képes albumot, mely a magyar népművészetet méltóképpen reprezentálja. Felismerve a korábbi romantikus szemléletű vállalkozások fogyatékosságait (Bilder aus Ungarn, Scenen aus Ungarn stb.), az album megszerkesztésére a magyar néprajztudomány akkor legjelesebb képviselőit, Bátky Zsigmondot, Györffy Istvánt, Madarassy Lászlót és Visky Károlyt kérte fel. A közvetítést Czakó Elemér államtitkár végezte. Nyilvánvaló, hogy a korábbi romantikus szemlélet helyett Déri a magyar nép valódi értékeit akarta bemutatni. Éppen ezért a megrendelő és a szerkesztők véleménye közös volt abban a tekintetben, hogy a szerkesztés fő szempontja a látványosság mellett a néprajzi hitelesség legyen. A megállapodás 1920-ban történt s bizonyára volt benne olyan tendencia is, mely az ekkor megkötött trianoni békeszerződés igazságtalanságát igyekezett dokumentálni. Ha volt is Dérinek ilyen szempontja, ezt nem a korra jellemző módon, hazug, soviniszta jelszavak hangoztatásával tette, hanem a néprajzi tények reális feltárására vállalkozott. A szerkesztők olyan ismert grafikusokat igyekeztek megnyerni az ügynek, akik már korábban is tanújelét adták a néprajz iránti érdeklődésüknek. Legtöbben a népművészet iránti rajongásból s hazafias lelkesedésből vállalák a nem kis munkát. Belementek pl. abba, hogy a honoráriumot csak az album megjelenése után kapják meg, addig csupán az alkotómunkához szükséges szerény előleget kapják meg. Hogy Déri Frigyes ténylegesen mennyit fizetett ki az alkotóknak, azt nem tudjuk. Tény azonban, hogy a művészek „igen szerényenvoltak honorálva". Ezért, mikor a kiadvány ügye megfeneklett, a képek sokszorosítására, másolására való jogot a művészek maguknak és jogutódaiknak fenntartották.

1 1 DM. Irattára 76/1924 vmsz. Elismervény Bartucz Lajos, Bátky Zsigmond, Győrffy István, Madarassy László, Visky Károly aláírásával. 13* 195