A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Néprajz - Cs. Tábori Hajnalka: A kemencében főzés egy tárgyi emléke

bevetésére régen kis kétkerekű talyigát használtak. Ennek a talyigának az eleje villaszerűén van kiképezve, a kemence szájában erre a villára emelték a fazekat, betolták a kemence közepére és ott szépen letették. Mikor meg akarták fordítani a káposztát, ismét betolták a talyigát, ráemelték a fazekat és kivették. Ekkor a gazdaasszony rázogatással felfordította a káposztát és a talyigán visszatolta."

9 A Sárrét déli részéről, Dobozról közöl ide vonatkozó adatokat Gunda Béla: „télen nem a pitvarban, hanem a kemencében főztek — írja — az eszközt pedig, amivel az étellel teli fazekakat mozgatták, Mórádnak nevezték."

10 Egy másik tanulmányában úgyszintén Békés megyéből a következőket mondja: „a kemencével kapcsolatos eszközök a főző sütő edényeken kívül a piszkafa, a színvonó, és a füllel ellátott fazekak kihúzására 1. kép Fazékemelő a kemence szájában. (Kölcsey kúria pitvara. Álmosd, Hajdú-Bihar megye.) 9 Ecsedi István: A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása. (Debrecen, 1935) 217. 10 Gunda Béla: Régi tűzhelyek és konyhaműveletek a Sárrét déli részén. Népünk és Nyelvünk. VII. (1935) 24. 173