A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Fodor Péter: Adalékok a balmazújvárosi Olvasókörök történetéhez

Gyűlés felkérvén Tiszt. Szabó Antal elnök urat tisztségében való tovább megmaradására, hajlandó lesz elnöki tisztét továbbra is betölteni, de csak abban az esetben, hogy a kör tagjainak száma a 100-at megüti. Ezért kéri a gyűlést, hogy mielőbb bocsásson ki egy aláírási ívet a tagok számának megtudhatása végett. 2. sz. Gazda kéri a gyűlést, intézkedjék a kör helyiségének rendbehozatása felül. Gyűlés kiküldi a gazdát, tegyen lépéseket a háztulajdonosnál a kémény megcsináltatása végett. 3. sz. Lajter Imre pénztárnok kérdést intéz a gyűléshez a kör helyiségeinek bálok, lakadalmak tartására való kiadása tárgyában, tisztában akar lenni azzal is, hogy a helyiségeknek kiadásával együtt jár-e a felszerelésnek (asztal, lócza, vasfazék) bérbe adása. Gyűlés a helyiségeket bálok alkalmával 10 koronáért, lakodalmak alkalmával pedig 20 koronáért kívánja bérbeadni. Asztalt, lóczát egyáltalán nem kölcsönöz. A vasfazekat 15 vagy 30 krajcárért bocsátja a bérlő rendelkezésére, a szerint, a mint a bérlő kör tag-e, vagy nem. Több tárgy nem lévén, elnök a gyűlést bezárja. Kmf. Molnár Mihály jegyző elnök *** A taglétszám továbbra is gondot jelentett, ezért Szabó Antal le akart mondani. A gyűlés azonban rábeszélte, hogy maradjon tisztségében. A tiszteletes vállalta, de új tagtoborzást kért, mellyel a tagság egyetértett. Szabó feltehetően 1918-ig volt elnök, mert az 1919-es közgyűlésen már új elnök vezetésével működött a kör. *** Eddig tekintettük át a Kossuth Kör működését. Megerősítve azt a korábbi megjegyzést, hogy az 1908-as év nem önkényes választóvonal. A község szegényparasztjainak pártalapítása, kapcsolatuk az Achim L. András vezette Magyarországi Független Szocialista Parasztpárttal, arra utal, hogy Balmazújvároson a politikai élet fellendült, az Országos Földművelő Párt léte pedig meghatározóvá vált a helyi lakosság között is. A többi kör, egylet tevékenységében egyfajta politikai szürkülés, befeléfordulás jellemző, hiszen a sorsukon változtatni akarók számára a lehetőséget a pártba való belépés, és az itt folytatott harc jelentette. A községben egyedül a Földmívelő Egylet volt a forradalmi központ három évtizeden keresztül, amíg 1932 után meg nem szüntették. A székházat pedig elkobozták.

42 Nem kártyázó-, kvaterkázó-, pipázó hely volt, hanem az agrárszocialista mozgalom olvasó-, vitázó-, politizáló- és ismeretgyarapító helye. Sajnos a körök többsége, így a Kossuth kör is, az évek múlásával egyre inkább csak szórakozási lehetőséget biztosító hellyé vált. Annak ellenére kell ezt mondanunk, ha tudjuk, s a dokumentumok is ezt bizonyítják, hogy a kezdetben igen jelentős önkormányzatuk volt. A nagy történelmi események, a helyi gazdasági-politikai viszonyok alakulása nem hagyta, nem hagyhatta érintetlenül a kör tagságát, a falu lakóit. Az 1910-es évek nagy nyomora, melyre a Huszadik Században megjelent Fényes Samu-tanulmány is utalt, vagy az értelmetlen első világháború, melyben több mint hatszáz újvárosi ember halt meg imperialista célokért, tudatosan vagy ösztönösen vezetett az 1918—19-es eseményekhez. Ebben az időszakban még aktivizálódtak a körök,

43 de a Tanácsköztársaság leverését követő ellenforradalmi időszak, majd romániai internálások, a legnagyobb visszaesését jelentették az agrármozgalomnak és az olvasóköröknek. A szegényparasztok lassú és óvatos mozdulását erősen befolyásolta a nagy gazdasági válság. Mikor a Szociáldemokrata Párt 1932-ben memorandummal kívánt a munkanélküliség ügyében a kormányhoz fordulni, úgy határozott, hogy a község elöljáróságának is át42 1962-ben emléktáblával jelölték meg a házat a 30. évfordulón, majd 1972-ben emlékünnepséget rendeztek a községben. 43 1918 novemberében földosztás volt a Semsey uradalomban. Népszava. 1918. november 15. 167