A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Fodor Péter: Adalékok a balmazújvárosi Olvasókörök történetéhez

6. sz. Alföldi Imre úr indítványozza, hogy a kör kérje el a vegyes iskola tantermét, továbbá az egyház bútorait a megnyitás alkalmával. Gyűlés Alföldi Imre úr indítványát magáévá teszi, a bútorokért, s a tanterem kitisztogatásáért is felelősséget vállalván. 7. sz. Elnök felteszi a kérdést, hogy a kör házhoz hordassa a bankettre vonatkozó íveket vagy megvárja, hogy a tagok önként iratkozzanak. Gyűlés igen jelentékeny része elegendőnek tartja, hogy az önként ajánlkozók 10 napig azaz dec. 20-ig iratkozzanak a 3 helyen kitett íven. Határozat: több tag mégegyszeri felszólalása után elhordása ajánltatik az ívnek. 8. sz. Jegyzőkönyvi köszönet szavaztatván a fiataloknak, akik a gyűlés létrehozásán fáradoztak, elnök berekeszti a gyűlést, megköszönvén a szíves érdeklődést. Balmazújváros 1905. Molnár Mihály jegyző elnök A jegyzőkönyv alapján megállapíthatjuk, hogy döntően a Németfaluban lakók alkották a tagságot. Erre utal részben az utcák felsorolása, részben a tagság neve. Más körrel való kapcsolatukat az is jelzi, hogy a Kis körből

28 is volt tag. A kör elnökének feladata volt hatóság előtt képviselni a tagságot, a kör minden ügyében. Az ő kötelessége volt összehívni a gyűléseket és felügyelni a gazdálkodásra. Az alelnök, az elnök akadályoztatás esetén teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesítette őt. A jegyző vezette a jegyzőkönyveket a gyűlésekről, majd kivonatot készített letisztázta és bemásolta az erre a célra hitelesített bekötött, sorszámozott füzetbe. Feladata volt továbbá, hogy a meghívókat megírja és a köri szolgával köröztesse. Kezdetben két jegyző volt. A pénztárnok vezette a kör gazdálkodását és végezte ennek az adminisztrációs munkáját. Tagdíjakat szedett, az ellenőrrel együtt előkészítette a zárszámadást, a költségvetést, leltárt. Az ellenőr már említett feladatain kívül a pénztárossal közösen felelt a gazdálkodásért. A könyvtárnok rendbe tartotta a könyvtárat, kölcsönözte a tagságnak, javaslatot tett a könyvvásárlásra. A kölcsönzést szabályozták, mert egy alkalommal csak egy könyvet lehetett kölcsönözni. Ennek elvesztése esetén a könyv teljes árát kellett megtéríteni. Érdekesség, hogy a bekötött újságok könyvnek minősültek. A lapkezelő feladata volt a lapok gondos megőrzése, egykét évenként a lapok szétosztása. Ezt a tisztséget a felszabadulás után megszüntették és feladatait a könyvtáros vette át. A választmányi tagok a tisztikarnak teljes jogú tagjai voltak. Ez egyben jelezte a kör demokratikus jellegének szándékát. A körgazda, akit a jegyzőkönyv gondnokként emleget, név szerint nem nevez, igen fontos feladatot látott el. Valóban a kör működésének feltételeit kellett biztosítania. A köri szolga feladata a takarítás, fűtés, laphordó és eljárói munka volt. Ez az elnevezés antidemokratikus, mely jól jellemezte a kort. A Kossuth körnek megalakulásakor húsz tagú vezetősége volt. A körnek helyisége, bútora nem volt, ez a helyzet nyilván sürgette a tagságot, hogy néhány év múlva saját épületet épísenek. A kör elnöki tisztét Szabó Antal református lelkész töltötte be. Szabó befolyása a falurész lakosságára igen jelentős volt. Erre utal, hogy a kezdeményezésére és vezetésével kört alakítanak. Ma még nem tisztázott kellően Szabó Antal szerepe Balmazújváros történetében, de a meglevő adataink alapján ellentmondásos emberről van szó. Alapelve a békesség, a papos pacifista képviselet. Tény, hogy 1907-ben ő az, aki leszereli a tagságot, megakadályozza, hogy a Földmívelő Egylethez hasonlóan szervezkedjenek a Kossuth Kör tagjai. Ugyanakkor 1911. február 23-án levelet ír a községi képviselőtestülethez, hogy a földnélküli emberek részére a község kérjen a földesuraktól bérletet azzal a céllal, hogy enyhítsék a nyomort.

29 A beadványból azonban az is kiderül, hogy szándéka ellenére társadalmi korlátait nem tudta átlépni, nem tudta azt az ellentmondást feloldani, hogy ő a községi elöljáróságtól is függött. A hivők helyzetén nem tudott radikális módon változtatni, ami pedig abban a helyzetben csakis egy forradalmi program végigvitele lehetett volna. Békés szándékának bizonyítéka az említett beadvány, melyben naivitással azt hitte, hogy 28 A falu nyugati részén lévő Kis-körről, a későbbi Rákóczi körről van szó. 29 Varga i. m. 212. 158