A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Fodor Péter: Adalékok a balmazújvárosi Olvasókörök történetéhez

Fodor Péter Adalékok a balmazújvárosi olvasókörök történetéhez Az olvasókörök létrejöttének néhány körülménye Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc bukását követő évtizedek parasztmozgalmait alapvetően meghatározták az adott korszak gazdasági, politikai viszonyai. A történelmi tények ismeretében ezek nem választhatók el a magyar nemzeti függetlenség időleges hiányától, az osztrák abszolutizmus elnyomó intézkedéseitől és az 1848. évi áprilisi törvények ellenére meglevő feudális maradványoktól. A polgári forradalom több intézkedése, eredménye hatással volt a parasztság haladó gondolkodású rétegeire, kihatott magatartásukra. A század második felében kibontakozó parasztmozgalmak céljaiból egyértelműen következik, hogy 48—49 megvalósult, vagy tervezett elgondolásait harcukban forradalmi hagyományként ápolták.

1 A parasztság számára nemcsak abban volt az elbukott és levert harc jelentősége, hogy 1849 után nem lehetett meg nem történtté tenni az előremutató intézkedéseket, hanem abban is, hogy megindította az ismeretszerző, ismeretgyarapító művelődési folyamatot. A feudális jellegű terhek teljesítése mellett a falusi ember egyre inkább nagyobb és nagyobb gazdasági-politikai kérdésekkel foglalkozott. Saját dolgain túl érdeklődött a szűkebb közösség, a falu mindennapi élete, majd az ország ügyes-bajos gondja iránt. A parasztság körében végbemenő változás szellemi keretét az olvasókörök, egyletek, egyesületek jelentették, amelyek többsége vállalta a forradalmi hagyományok őrzését. Ezt még abban az esetben is fontos kimondanunk, ha tudjuk: volt olyan csoportosulás, mely csak külsőségeiben akarta magáénak vallani a polgári átalakulás eszméit. A többség azonban szellemiségében, olykor tetteiben ragaszkodott 48-hoz és egyben kifejezte a forradalom és a szabadságharc folytatásának igényét is. Az olvasókörök különösen azokban a válságos időszakokban alakultak meg, amelyek valamilyen kapcsolatban voltak a forradalom politikájával vagy politikai örökségével. Az 1859—61-es abszolutizmus korában, majd a kiegyezést megelőző feszült helyzetben szerveződtek a társaságok, elsősorban az Alföldön.

2 A befejezetlen politikai, gazdasági és társadalmi kérdések megoldásának sürgetésére vállalkoztak a maguk módszereivel. A települések hangulatát meghatározták a társasegyüttlétek e formái. Nem egy olyan kör tevékenységéről tudunk, amely eljutott a közösségteremtés igényéhez. A parasztság gazdasági és társadalmi differenciálódásának előrehaladásával azonban a törpebirtokosszegényparaszti és agrárproletár rétegek eltávolodtak az adott viszonyok között egyre tartalmatlanabb Függetlenségi Párt politikájától. „A parasztság akkor már igen tekintélyes részét tevő agrárproletariátus, főleg az Alföldön — bár itt is elszigetelten, Békés és Csongrád megyékben, s Balmazújvároson — már a 80-as évek végén megalakította saját egyesületeit, amelyek később határozott politikai és művelődési programot is követtek".

3 A belépő emberek társadalmi hovatartozása, politikai irányultsága döntő volt. Külön alakultak a nagy gazdák úri kaszinói, külön egyletet hoztak létre a mezővárosok iparosai, más egyesü1 Földmunkás és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848—1948. (Szerkesztette: Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán, Bp. 1962) 45—47. 2 Földmunkás és szegényparaszt... i. m. 50. 3 Balogh István: A paraszti művelődés (In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában — Tanulmányok III. kötet) 553—555. 151