A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Káplár László–Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi pénzhamisítás kérdéseihez

Összetétele: ón—cink—antimon—réz ötvözet. Az alkotók aránya egymáshoz közelítőleg: Sn: Zn : Sb :Cu —6 - 2 : 1 : 1. Emellett tizedszázalék nagyságrendben ezüstöt, ólmot és vasat tartalmaz. Véleményünk szerint hazánkban készült a század eleji nagyobb arányú kivándorlások idejében ez a hamisítvány, amelyet valószínűleg a szegény kivándorlóknak adtak el „kedvezményes" árfolyamon a hamisítók. Ilyen hamis pénzt az Egyesült Államokban kockázatos lett volna készíteni, mert az első forgalombahozási kísérletnél valószínűleg bekövetkezett volna a lebukás. 8. I. Ferenc József (1848—1916) 5 korona hamisítványa. Évszám: 1900, verdejegy: К—

В. Súlya = 18,4902 g, átmérője = 36 mm, vastagsága =2,9 mm. Ezt a darabot Borsod megyében találták egy ház elbontásakor, az alapban. Az igen gyengén sikerült öntvényen rajta maradt az öntőcsatorna bevezetése is; körülötte a perem deformálódott. Mivel ezt a hibát kijavítani nem tudták, a hamisító elrejtette háza alapjában a darabot, nehogy árulója legyen. Alkalmas időben később talán újra be akarta olvasztani, de erre már nem volt alkalma. Összetétele: ón—cink ötvözet. A főalkotók aránya egymáshoz kb. Sn:Zn=2:l. Tartalmaz ezenkívül százalék nagyságrendben ólmot, valamint tizedszázalék nagyságrendben antimont, vasat és rezet. Az ötvözet olvadáspontja kedvezően alacsony ahhoz, hogy a hamis pénz készítésével házilag, laikusok is próbálkozzanak. A XX. század első felében a hamisítók — akik között a vándorcigányoktól kezdve kisiparosok, napszámosok, kupecek és az ún. középosztály tagjai egyaránt megtalálhatók — hamis pénz előállítási gyakorlati próbálkozásaik eredményeként elsősorban az ón—ólom, valamint az ón—antimon típusú ötvözeteket használták, adalékanyagként pedig általában cinket és rezet. Az említett ötvözeteknek hamis pénz készítéséhez történő felhasználásáról gyakran számolnak be a bűnügyekben készített szakértői vélemények is.

12 Á berm tátott hamisítványok tájékoztató elemzési eredményt 4 Az ötvözet alkotó elemei %-os mennyiségben Hamisítvány megnevezése, száma Ag Cu Pb Zn Sn Au Sb Ca Mg Fe Si Ni Rudolf tallér К—B, év ' nélkül 20 60 19 — — 0,1 0,1 0,1 0,1 0,01 0,01 — Rudolf tallér N—B, 1598 27 30 33 — 0Д 0,1 0,01 0,001 j 0,01 — — 1. 65 18 1 12 1 1,5 — — — 1 — — 2. 49 35 1 12 — 3 — — — 0,5 — — 3. 4 79 6 6 3 — 2 4. 5 6 0,5 79 0,5 — 1 5. 10 29 60 — 0,01 — 0,1 0,1 0,1 0,01 — — 6. 29 71 7. 1 4 1 22 60 — 12 — — 0,1 — — 8. — 0,1 3 32 64 — 1 — 0,1 — — Megjegyzés a táblázathoz: Az 1. sz. hamisítvány 0,5% nagyságrendben bizmutot is tartalmaz. Az 5. sz. hamisítványban arany nyomokban kimutatható. A táblázatban kerekített, tájékoztató értékeket adtunk meg. A 0,5jelölések nagyságrendet mutatnak, nem számértéket. -0,1—0,01—0,001^ 12 HBmL.YH. 12. és VII. 20. szám alatti, alább ismertetett büntető ügyek zömében a Hajdúszoboszlói Királyi Járásbíróság előtt voltak folyamatban: — B. 2512/1940. Pénzverdéi szakvélemény száma: H. 2439. Vizsgálva 1 db 1926-os 50 filléres, amely ón—ólom hamisítvány, „Ónszerű hamisítvány mely öntés útján állíttatott elő. Felülete nem tiszta, felirata elmosódott. Szélrecézése öntéssel együtt készült, mely csak nyomokban látható. Csengése tompa. Hajlítható. Megtévesztésre alkalmas hamisítvány." 10* 147