A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Történelem - Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története
városi közönségre, illetőleg a közegészségre nézve káros befolyással nem volt, s miután az is kétségbe vonhatatlan, hogy a hetedik gyógyszertár felállítása azaz huszonöt év óta a lakosság száma tetemesen növekedett, műveltségben gyarapodott: ezeknek folytán, de meg a szabad verseny eszméjénél fogva is a nyolcadik gyógyszertár engedélyezhető." Ezt a javaslatot a közgyűlés elfogadta, a gyógyszertár felállítását 59 szavazattal 16 ellenében engedélyezve. A helybeli gyógyszerészek azonnal folyamodvánnyal fordultak a Belügyminisztériumhoz, s kérték a közgyűlés döntésének megsemmisítését. A debreceni gyógyszerészek, úgy látszik jó összeköttetéssel rendelkeztek a Belügyminisztériumban, mert az már november 18-án Debrecen város közönségéhez 78 leiratot 79 intézett, melyben címzetteket figyelmezteti, hogy régibb, valamint újabb rendeletek szerint a gyógyszertárak felállításának engedélyezése a kormány hatásköréhez tartozik. Felhívták a leiratban a város közönségét, hogy amennyiben új gyógyszertárat szándékoznak felállítani, a fennálló szabályok szerint járjanak el. Az erre vonatkozó jelentésben a felállítás szükségességét alaposan indokolják meg, s annak alapján keletkező határozatig, az állítólagos döntésük foganatosítását ne eszközöljék. A város közgyűlése már november 27-én foglalkozott 80 a 20-án érkezett s fentebb ismertetett belügyminisztériumi leirattal s azt tudomásul véve úgy határozott, hogy Vecsey engedélyt kérő folyamodványát 12 db mellékletével, s az összes idevonatkozó tárgyalási ügyirattal, a 13-án elfogadott indoklással együtt terjeszti fel a Belügyminisztériumba. Ezután megindult egy több hónapig tartó sűrű iratváltás a Belügyminisztérium és a város között. A város hivatkozott arra, hogy már 1812-ben, 1813-ban és 1842-ben is a tanács, önállósága alapján, saját hatáskörében adta ki a gyógyszertári engedélyeket. (Nem akartak tudni a már ismertetett 1842. évi Helytartó Tanácsi figyelmeztetésről, de nem találták az akkor leküldött szabályrendelet másolatot sem.) Végül is a Belügyminisztérium megsemmisítette a közgyűlés döntését és pályázat kiírását rendelte el. A Belügyminisztérium megsemmisítő határozatát nyilván a Tamássy Károly és a többi debreceni gyógyszertár tulajdonos újabb folyamodványa kényszerítette ki. Nevezettek nyolc pontos, minden körülményre kiterjedő részletes indoklással ellátott folyamodványukban, kérték a városi tanács törvénytelen határozatának megsemmisítését. 81 Céljukat persze csak részben érték el, mert a Belügyminisztérium is engedélyezte a nyolcadik gyógyszertár felállítását Debrecenben, csak a pályázat kiírásával annak megtörténtét késleltették némileg. Ezután újabb vita támadt a gyógyszertár helyének kijelöléséről. A helybeli gyógyszerészek azon véleményére, hogy a Csapó utca külső részén engedélyezzék az új gyógyszertárat, született egy olyan egészséges javaslat is, hogy az eddigi hét — meglehetősen kis területen, a város központjában elhelyezett — gyógyszertárat is jobban szét kell osztani a nagy kiterjedésű városban. A Belügyminisztérium véget kívánt vetni a vitának, ezért felszólította a várost egy olyan debreceni térkép bemutatására, melyen a jelenlegi gyógyszertárak helye, az egymáshoz való távolsága, valamint a nyolcadik gyógyszertár javasolt helye és ennek a közeleső gyógyszertárakhoz való távolsága is fel van tüntetve. 82 Végül a nyolcadik gyógyszertár helyét, Csapó utcán a városi konzervtől 83 kifelé menő vonalon jelölték ki 84 . A városi tanács helykijelölő határozatát 1868. február 8-i ülésén hozta s ugyanakkor intézkedett, a nyilvános pályázat azonnali közzététele iránt a Budapesti Közlönyben, valamint a helyi lapokban. 85 A pályázat beadásának határidejét március l-ben szabva meg. A helykijelölést csak hosszas huzavona után hagyta jóvá a Belügyminiszté78 Ezt tulajdonképpen a város közgyűlése képviselte. 79 Országos Levéltár (továbbiakban OL) К. 150. 1868— IV. 7.—3979 (10323); 25723/1867 80 HBmL IV. В. 1106/a—5; 335/1867 81 OL К 150. 1868— IV. 7.—3979 (10323); 27498/1867 82 A mellékletben látható térképen szembetűnő, hogy a nagy kiterjedésű városnak, milyen kis területén helyezkednek el a gyógyszertárak. Mind a hét a város központjában, vagy ahhoz egészen közel. 83 A konzerv (conserv) tulajdonképpen a város raktára volt, kb. a Csapó utca és a mai Liszt Ferenc utca sarkán levő területen. 84 HBmL IV. B. 1109/a—37; 727/1868 85 Debrecen vonatkozásában első alkalommal történt, hogy gyógyszertári jog elnyerése végett nyilvános, országos pályázatot írtak ki. 9* 131
