A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története

rént nem lévén még felesleges ezen városban és ennek vidékén egy hetedik gyógyszertár fel­állítása; a folyamodó által bemutatott jeles hitlevél és bizonyítványok pedig az ő alkalmatos voltát és erkölcsi jó viseletét megbizonyítván: megengedtetik a folyamodónak egy gyógy­szertár itteni felállítása." Fentiekből kitűnik, hogy a tanács saját hatáskörében, ismét egy új gyógyszertárat engedélyezett. Ezt a helybeli gyógyszerészek sem nézték tétlenül, a Helytartó Tanácshoz fordultak az engedély megsemmisítése végett. Ezt megtudjuk abból, hogy a Helytartó Tanács a város közönségéhez 43 695, 44 025 és 44 026 számok alatt elküldötte november 29-i ülése jegyzőkönyvének kivonatát. 69 A kivonatban hivatkoznak, miszerint a kebelbéli gyógyszerészek kérték megsemmisíteni a városi tanács azon határozatát, hogy Bészler Lajosnak új gyógyszertár felállítását engedélyezte. A gyógyszerészek beadványát, valamint a városi tanács által felterjesztett idevonatkozó iratokat visszaküldve, többek között közlik a következőket: „.. .hogy valamint a még 1812-ik és 1813-ik években felsőbb engedelem nélkül felállított két új gyógyszertár iránt, úgy a folyó esztendőben is Böszler Lajos gyógy­szertára körül tanúsított önkényes eljárása itten komolyan rosszaltatván, jövendőre nézve ily nemű esetekben nemtsak az e' részben fenn álló régibb kegyes királyi parantsokhoz, hanem az annak idejében országszerte intézett újabb szabályrendeléshez is (melynek mássá további mentegetések elhárítása végett ide mellékeltetik) szorosan alkalmaztatni el ne mulassza". A jövőbeni miheztartás végett a Helytartó Tanács mellékelte az 1827. december 24-i 32 747. számú latin nyelvű rendelete másolatát, ami irattárba került, s ott jelenleg is megtalálható. A Helytartó Tanács, megjegyzése ellenére helyben hagyta a városi tanács döntését, miszerint Bészler Lajosnak megengedte egy új gyógyszertár felállítását, azonban leiratában meghagyta, hogy „... Bészler Lajos azt a legfennsőbbi rendelésekhez képest minden szük­ségesekkel hova hamarabb el lássa és előre bocsátandó tiszti vizsgálat után, jóváhagyás mellett jelen intézet kézhezvételétől számítandó három hónapok lefolyása alatt a közönség használatára annál bizonyosabban felnyitni tartozzon, mivel ellenkező esetben patika fel­állíthatására nyert személyes következetesen másnak el nem adható joga, ön személyére is megszünend". A városi tanács 1842. december 22-én tudomásul vette a fenti rendelkezést, megbízta Nánásy Gábor tanácsnokot, hogy a helybeli gyógyszerészekkel, valamint Bészler Lajossal — írásbeli elismerés mellett — tudassa a döntést. Nánásy ezt a gyógyszerészek felé már december 30-án meg is tette, de Bészlert csak 1843. január 23-án tudta értesíteni, mert az, ügyei intézése miatt a várostól távol volt. Bészler ezek után, már április 19-én jelentette a tanácsnak, gyógyszertárát berendezte és kéri mielőbbi megvizsgálására küldöttséget nevezzenek ki. Nánásy tanácsnok április 27-én jelenti a tanácsnak, tisztiorvosokkal együtt 25-én meg­kezdték s még aznap késő este bevégezték a gyógyszertár mindenre kiterjedő megvizsgálását. Nánásy jelentése a következő záradékot kapta: „E szerint a patika kinyitás megengedtetik és ezen tárgyra tartozó irományok párba a N. M. M. K. Helytartó Tanács elébe felterjesz­tetni rendeltetnek. Debrecen április 29-én 1843. tart. tanács ülésben." 70 A fenti iratcsomóban található 2 oldalas 3 pontba foglalt tisztiorvosi jelentést a gyógy­szertár első megvizsgálásáról érdemes részletesen megismernünk, mert abból sokat tudunk meg a patika terjedelméről, berendezéséről és felszereléséről egyaránt. A jelentés első pontja szerint a tulajdonképpeni gyógyszerkiszolgáló helyiség: terem. Ezenkívül van raktár, labora­tórium, pince és füves padlás, melyekhez csatlakozik a tulajdonos lakása is. Az egyes helyi­ségek külön-külön, valamint együtt kitűnő benyomást tesznek, mert csinosak és célszerűen vannak elhelyezve. A második pont leírja a gyógyszerkészítéshez szükséges és meglevő esz­közöket. Mint különösen szembetűnőeket említi az igen érzékeny mérlegeket, dicséri a tulaj­donos előrelátását és gondoskodását, hogy a porcelán mozsarakra, valamint ütőikre beége­tett fekete betűkkel fel van írva rendeltetésük. A harmadik pontban beszámolnak a gyógy­szerek elhelyezéséről, megállapítják, hogy azok elegendő mennyiségben vannak. Elismerés­sel adóznak a tulajdonos hozzáértő, gyors munkálkodásának, miszerint a rendelkezésére 69 HBmL IV. A. 1011/c—90; 252/1842 70 HBmL IV. A. 1011/k—191; 188/1843 127

Next

/
Thumbnails
Contents