A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Történelem - Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története
Mihalovits István 1871—1905 kezelő: Mihalovits Jenő 1897 bérlő: Mihalovits Jenő 1898—1904 Mihalovits Jenő 1905—1938 ifjú dr. Mihalovits Jenő 1938—1950 FEHÉR HATTYÚ (Kossuth) A beadványok jegyzőkönyvébe 52 1812. november 18-án került bejegyzés szerint Csapó Sámuel gyógyszerész, engedélyt kér patika felállítására, melyben tanult tudományát szabadon kívánja gyakorolni. A tanács ezzel kapcsolatban kikérte a városi orvosok véleményét is, minthogy az kedvező volt, már november 21-én így határozott: „Minthogy még négy patikánál több kinyitva nincs, azoknak negyedike igen kicsiny. Megengedtetik a patika nyitás". Fentiektől, valamint az óvatos fogalmazásból arra lehet következtetni, a debreceni születésű Csapónak a városi tanácsnál jó összeköttetései voltak, hiszen kérését rövid idő alatt kedvezően elintézték, noha az engedély elnyerése után néhány nappal, mint azt ismertettem Bacsó új, már ötödik patikájának megvizsgáltatását kérte. A beadványok jegyzőkönyvében 1813. szeptember 18-i egyik bejegyzés szerint 53 Csapó Sámuel kéri patikájának megvizsgáltatását, melyre — szokás szerint — egy tanácsnokot küldenek ki a városi orvosokkal. A tanács a kiküldöttek jelentése alapján megengedte a patika kinyitását. A szűkszavú jegyzőkönyvi bejegyzések egyértelműen tanúsítják, az új — immár hatodik — patika nyitását a tanács saját hatáskörében, a nyilvánosság kizárásával, engedélyezte. Sajnos a patika első vizsgálatáról szóló jelentést nem sikerült megtalálni. Csapó nemsokára meghalhatott, mert a városi tanács 1815. december 4-én Barts (Bartsch) Dániel azon kérésével foglalkozott 54 miszerint néhai Csapó Sámuel patikájának megvételét engedélyezzék neki. A tanács a kéréssel kapcsolatban kikérte néhai Csapó Sámuel édesapjának esküdt Csapó Istvánnak véleményét, kinek kedvező nyilatkozata után, megengedték kérelmezőnek a patika megvételét. 55 Mint a városi bíróságnál 1818-ban folytatott eljárásból értesülünk, 56 hogy Csapó István fiától örökölt patikáját 1815. december 6-án kelt szerződés szerint, minden benne levő szerekkel, edényekkel és hozzá tartozó eszközökkel 4000 Rhénes forintért, ezüst pengő pénzben és 4000 forint váltó cédulában, eladta Barts Dánielnek. A fizetés módjáról is intézkedett a szerződés: annak létrejöttekor a vevő 1000 Rhénes forintot tartozott letenni, míg a hátralevő összeget tíz esztendő alatt, minden év végén esedékes hat százalékos kamatjával együtt kellett volna megfizetni. Barts azonban nem fizetett, azért került az ügy a városi bírósághoz. Az itt áprilisban megtartott tárgyalás után 1818 júliusi bejegyzés szerint azt olvashatjuk, hogy az ügy lerendeződött. Barts nemcsak rossz fizető, hanem kapzsi ember is lehetett. Nevével már találkoztunk a Nap patikával kapcsolatban tett különleges ajánlata ismertetésekor. Debreceni patikája mellett 1828-ban Hajdúböszörményben is állított fel egy új gyógyszertárat. Ezt megbízottal kezeltette, majd néhány év múlva eladta. 57 A városi tanács iratai között 58 nyoma van annak, hogy az Udvari Kamarához fordult panasszal, a tőle elvett városi szállítás visszaadása végett. Kérésének alátámasztására a többi debreceni gyógyszerészt igyekszik befeketíteni. Üzleti szellemére jellemző, hogy Debrecenben a tizenkilence52 HBmL IV. A. 1011/1—47; 8050/1812 53 HBmL IV. A. 1011/1—49; 4720/1813 54 HBmL IV. A. 1011/1—54; 9806/1815 55 HBmL IV. A. 1011/1—54; 9934/1815 56 HBmL IV. A. 1011/k—85; 339/1818 57 Róthschnek i. m. 131. 58 HBmL IV. A. 1011/k—134; 372/1830 124
