A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Történelem - Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története
A gyógyszertár először Fényes 337. számú saját házában a Csapó és Piac utca (jelenleg Vörös Hadsereg útja) sarkán, majd Steer idejében néhány házzal arrább, a Nagytemplom felé, a 342. számú házban működött. Később Szilágyi Péter Mihály a 976. számú saját házába Péterfia utcára helyezte át, ahol hosszú évtizedeken keresztül működött. Innen Káposztássy 1939-ben a Kálvin tér és Darabos utca sarkára helyezte át a Református Kollégium mellé. Ezen a helyen Debrecen bombázása alkalmával a gyógyszertár^ megsemmisült, így 1945-ben visszakerült körülbelül arra a helyre, ahol Steer idejében volt. Államosítás után külsőségre helyezték ki. Az Aesculap gyógyszertár tulajdon viszonyai: Fényes József (alapító) 1807—1816 Schveiger Ferenc 1816—1817 Fényes József 1817—1819 bérlő: Péterffy Dániel 1817—1819 Péterffy Dániel 1820—1824 Steer Károly 1824—1838 Szilágyi Péter Mihály 1839—1859 özv. Szilágyi Péter Mihályné 1859—1867 bérlő: Vecsey Viktor 1859—1866 kezelő: ifjú Szilágyi Péter Mihály 1866—1867 ifjú Szilágyi Péter Mihály 1867—1890 Füleki Pál 1891—1906 szentmiklósi Tóth Béla 1907—1936 bérlő: Szeberényi Andor 1933—1936 Káposztássy Géza 1936—1950 KÍGYÓ (Epidaurusi kígyó 33 ) Debrecen város tanácsának jegyzőkönyvébe 34 1812. december 7-én a következő bejegyzés került: „Patikárius Batsó Bálint úr a patikája megvizsgálására exmissiót kér. Senator N. Kaszonyi János úr exmittáltatik." A tanácsi intézkedést haladéktalanul végre is hajtották, mert a december 12-i tanácsi jegyzőkönyvben 35 már ez olvasható: „Batsó Bálint patikárius úr által újonnan felállított patika megvizsgálásáról való jelentésöket beadják ord. physicus Szent-Györgyi Jósef és Segesvári István urak. Conclusum. A relatiohoz képest árulhattya Batsó Bálint úr a patikájában lévő szereket." A gyógyszertár engedélyezésének előzményéről, illetőleg arról, hogy egy új patika felállítására valahonnan előzetes engedélyt kértek, vagy kaptak volna, semmi adatot nem sikerült találni. A fentebb idézett bejegyzések a tanácsi jegyzőkönyvben viszont arra engednek következtetni, hogy a városi tanács — legalább is hallgatólagosan — tudott az új patika felállításáról. Annak megtörténtét minden megjegyzés nélkül tudomásul vette, előírt megvizsgáltatásáról haladéktalanul intézkedett. A városi orvosok — már jelzett — latin nyelvű jelentéséből, 36 mely a gyógyszertár első 33 Asklépios, vagy latinosan Aesculapius a hellének gyógyító istene, aki a monda szerint Epidauruszban, a görögök híres gyógyhelyén, született. Az ókorban Epidauruszban híres Asklépios templom és liget volt, ahova — minthogy annak csodatevő hatást tulajdonítottak — a betegek messze földről zarándokoltak. Asklépios legfőbb jelvénye a pálcán körültekerőző kígyó volt. Leírások szerint egyik alkalommal Rómába, pestis kitörésekor, innen Epidauruszból vitettek egy kígyót, mint a gyógyító istenség jelképét. Minden valószínűség szerint ezen ókori mondák hatására kapta itt a kígyó ezt az epitheton ornans-X. Később ez a díszjelző elmaradt s csak egyszerűen Kígyó gyógyszertárnak nevezték és így ismerték. 34 HBmL IV. A. 1011/1—47; 8464/1812 35 HBmL IV. A. 1011/1—47; 8587/1812 36 HBmL IV. A. 1011/k—67; 484/1812 119
