A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története

Varga Pál Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története Az előírt évenkénti gyógyszertárvizsgálatot a physicus Ordinarius

1 Szent-Györgyi József 1801-ben is elvégezte Margitai György kiküldött tanácsnokkal együtt. Az erről szóló november 28-án kelt latin nyelvű jelentésében

2 Szent-Györgyi még csak két gyógyszertár megvizsgálásáról tudósít, ezek az Angyal és Egyszarvú? A két gyógyszertár létesítésének körülményeivel, valamint történetével Benkő Ferenc* tanulmányában részletesen foglalkozik. A felvilágosodás korának, valamint a francia forradalom eszméinek hatására megindult polgárosodás folytán a gazdasági élet is fellendült. Ez a fellendülés Debrecent is elérte, ami tükröződik a gyógyszertárak szaporodásában is, mert a század végén már nyolc gyógyszertárat sorol fel Debrecenben az évkönyv.

5 Tanulmányomban vizsgálat tárgyává tettem a század folyamán újonnan felállított hat gyógyszertár alapítási körülményeit, valamint későbbi működését, illetőleg tulajdonos változásait, egészen 1950 júliusáig, a gyógyszertárak állami kezelésbe való vételéig. A következőkben felállításuk sorrendjében tárgyalom a tizenkilencedik században létesített hat gyógyszertárat. A században elsőnek felállított — Debrecenben már harmadik — gyógyszertárnál kezdve. NAP Szent-Györgyi 1802. november 28-án készült nyolc pontba foglalt háromoldalas latin nyelvű beadványában

6 jelenti Debrecen város nemes tanácsának, hogy a kiküldött Barcza János tanácsnokkal együtt az évenként szokásos gyógyszertár vizsgálatokat november 25-én és 26-án megejtették. Megvizsgálták a két régi, valamint először az újonnan felállított gyógyszertárat, tehát már három gyógyszertár került megvizsgálásra. Új gyógyszertárként a Nap szerepel, melyet a Bécsi Egyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett Nagy Mihály állított fel és látott el az általában használatos gyógyszerekkel, valamint a gyógyszerészkémiai müveletekhez szükséges eszközökkel berendezett. A jelentés utolsó nyolcadik pontja az új Nap gyógyszertár megvizsgálásáról részletesen szól s azt rendben levőnek találja. Semmi előzményt, illetőleg engedélyezési eljárást nem lehetett evvel kapcsolatban találni, de minden valószínűség szerint azt a városi tanács saját hatáskörében intézte. Ezt bizonyítja a reáljog igazolását szolgáló későbbi eljárás is.

7 Az alapító Nagy Mihály „magvaszakadtával" halt meg, ezért gazda nélkül maradt patikája ügyében Debrecen sz. kir. város tanácsa 1823. július 19-én három rendbeli kérdést tárgyalt. Ezek a következők: helybeli gyógyszertár tulajdonosok közül Barts Dániel beadványa szerint, hat patika

8 a város népességéhez képest felesleges, ezért javasolja, hogy 1 Tulajdonképpen városi főorvos 2 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (továbbiakban HBmL) IV. A. 1011/k—46; 321/1801 3 A két gyógyszertár későbbiekben arany jelzővel ékesítve szerepel 4 DMÉ 1976. (Szerk. Dankó Imre, Módy György és Orosz István közreműk. Debrecen, 1977) 5 Gyógyszerészek Évkönyve az 1899. évre (Budapest) 6 HBmL IV. A. 1011/k—48; 368/1802 7 HBmLIV. B. 1109/d—34; 2251/1857 8 Mint a későbbiekben látjuk majd, 1823-ra már hatra szaporodott a debreceni gyógyszertárak száma 111