A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Benkő Ferenc: Debrecen gyógyszertárai a XVIII. században

„Miután ezen gyógyszertárat Róthschnek Károly 20 éven át bírta, azt még életében 1866. 1-ső Januáriusban fiának, —ki Bécsben, 1865. Mart. 30-án nyerte a tudori oklevelet Dr. Róthschnek V. Emilnek — mint leendő örökségét 24 000 frt. értékben átaladta, kikötvén magának élte fogytáig (1873. Július 22.) ezen tőke 5% kamatjának, évenként 1200 forintnak, élvezetét.

11 Dr. Rothschneck Vincze Emil doktori értekezésének címe: „Über Jod und Cyan" volt.

72 Tanulmánya is jelent meg „Az újabb térfogatos elemzési eljárás (Titrirmethode) ismertetése" címen.

73 Róthschnek pályáját szerető, lelkes gyógyszerész volt. A Debreczeni Gyógyszerész és a Debreczen—Biharmegyei Gyógyszerész Testület titkáraként megírta a nevezett testületek történetét. Munkája a Magyar Orvosok- és Természet Vizsgálók 1882. évben Debreczenben tartott XXII. Nagygyűlése alkalmából jelent meg, illetve ott kapták a résztvevők ajándékba. Sok értékes adatával a jelzett terület gyógyszertárai történetének ma is nélkülözhetetlen forrása, melyre sok esetben jelen tanulmány is támaszkodik. 1898—1904-ig Róthschnek Jenő a gyógyszertár kezelője. Róthschnek Jenő 1901-ben Budapesten a Gyógyszertani Intézetben doktorátust szerzett, 1903-ban pedig Than Károly Intézetében a gyakornokok között szerepel.

74 Doktori dissertációjának címe: „Illatos drogok illóolaj vesztesége poritás és poralakban való eltartás következtében".

75 1905-től bérli a patikát Grosz Nagy Ferenc. Ekkor tulajdonosok voltak: Dr Róthschnek Jenő, Dr Varga Emil és Dr Bognár Géza (utóbbi ketten a Róthschnek leányok férjei). 1916—1920-ig a gyógyszertár a Debreceni Általános Forgalmi Bank tulajdonában van, de továbbra is Grosz Nagy kezeli. 1923—1947-ig Grosz Nagy Ferenc már a tulajdonosa. Ez volt az első gyógyszertár, amely a felszabadult Debrecenben még 1944 telén megkezdte a munkáját. Pinczési László gyógyszerész érdeme, hogy a romokban heverő Debrecen sérült patikáiból a használható gyógyszereket és munkaeszközöket összegyűjtve a háborút épségben átvészelt ősi „Arany Egyszarvú"-t ismét megnyitotta, közvetlen közelében az ún. „Pénzügyi palotá"-nak az Ideiglenes Kormány székhelyének. A kezdettől fogva haladó szellemű, szocialista gondolkodású Pinczési László lett a később, 1950-ben megalakult megyei Gyógyszertár Vállalat első főgyógyszerésze. 1944—45 nehéz telén nemcsak a betegnek adott gyógyszert, hanem bő tapasztalataiból tanácsokat is közegészségügyünk közelében működő újjászervezőinek. 71 Róthschnek i. m. 124. 72 Zalai Károly: A bécsi egyetem magyar gyógyszerészdoktorai a XIX. században Act. Pharm. Hung. XLII. évf. (1972) 236, 237. 73 Gyógysz. Hetilap. 1865. 465. 74 Szabadváry Ferenc: Than Károly. In. A múlt magyar tudósai. (Bp., 1972) 156. 75 Zalai Károly, Zboray Bertalan, Fodor Zsuzsa: Gyógyszerész doktori értekezések a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen Act. Pharm. Hung. L. 4. évf. (1970) 258., 76 sorszám. 108