A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Benkő Ferenc: Debrecen gyógyszertárai a XVIII. században

IV. Állványedények és szerek 14 üres fapikszis (10 kicsi és 4 nagy) — 10 db majolika tégely — 20 kis talpas üvegpohár — 1 üvegben Scorpió-alcis ungula-dentes apri contus- Castoreum Moskovit — 1 dob Candela gonorrhoe 1780-ból — 1 négyszögű bádog. „Flor. Cassiee 1 drb Lignum rhodii (igen szép csavarított darab) stb. V. Könyvek: — 4 nagy laboratóriumi „defektkönyv" 1772—1896 — 8 írott Manuale: „1772—1872." — 12 füzet gyógyszeres értekezések — 27 Taxa (árszabály 1771—1900 — 16 Pharmacop. (Dispensatorium) 1770—1900. VI. Okmányok Inventarium 1. csomag orvosi rendelvények 1846—1850, adósok ki nem váltott receptjei, melyek így elavulván — múzeumképessé váltak. A patika történetével és leírásával Halmai foglalkozott. Itt kell megjegyeznem, hogy az általa említett Tinct Lobeliae és Tinct. Colchici feliratú, ovális alapú, kobalt folyadék üvegek nem az „Arany Egyszarvú"-ból, hanem az 1836-ban alapított derecskéi Remény gyógyszertárból származnak, pár más fúvott üveggel együtt. Történeti szempontból érdekes, említésre méltó darab az egyik „defektkönyv." Pontos címe: „Liber In quem omnes tam Simplices quam Compositi Defectus a tempore errectionis Apothecae ad Aureum Unicornu Debreczini utpote ab Anno 1772° et sequentibus Annis inscribendi sunt." A 36 X 25 cm nagyságú, félbőr kötésű könyv a mai gyógyszerészi terminológia szerint nem a hiányzó cikkek, az ún. defectusok jegyzéke, hanem inkább a mai laboratóriumi munkanaplónak felel meg. Havonkénti részletezésben közli a gyógyszertárban elkészített szimpliciák és kompoziták mennyiségét. A patika vizitációjakor annak megtörténtét és minősítését szintén ebbe jegyezte be a két városi physicus Ordinarius és a melléjük rendelt városi tisztviselő, így hétszer szerepel benne a vizsgálatok alkalmával a kor két híres debreceni orvosának Csapó Józsefnek és Weszprémi Istvánnak a neve. Könyvüket 1772. július havától 1794. májusáig vezették. A közben eltelt 22 esztendő nagy világi változások kora. Magában foglalja Mária Terézia uralkodásának utolsó nyolc évét. Az egészségügyet rendező Generale Normativum Sanitatis megjelenési ideje 1770., illetve 1773. Beleesik II. József uralkodásának teljes ideje és a könyv lezárásakor már I. Ferenc a király. Zajlik a nagy francia forradalom, melynek éppen 1794-ben esik áldozatául Lavoisier is. A gyógyszerészeiben ez az idő a iatrochemiai kor alkonya. Lavoisier és társai éppen ezekben az években publikálják a flogiszton-elméletet megdöntő munkáikat és próbálnak rendet csinálni a sok féle módon nyert és elnevezett sokszor azonos vegyület között. Túlzott igény volna azonban azt kívánni, hogy a debreceni patikus könyvében a legújabb eredményeknek nyoma legyen. Ebben az időben a gyógyszerkészítésre már Magyarországon érvényes jogszabályok voltak: az 1745-ben megjelent Torkos-féle Taxa Posoniensis-ben Érvényes volt az 1729-ben, illetőleg 1770-ben Bécsben megjelent Dispensatorium Pharmaceuticum Austriaco-Viennense és az 1775-ben megjelent, de nálunk csak 1779. márc. 20-án érvénybe léptetett Pharmacopoea Austriaco-Provincialis. A súlyokra vonatkozólag tudnunk kell, hogy Mária Teréz 1763-ban elrendelte a bécsi font használatát. A mennyiségek ezért bécsi fontban (libra) =420 g, illetve unciában vannak megadva, ami 35 grammal egyenlő. A gyógyszer összetételére vonatkozó első megjegyzés 1786-ból találhat: Pr. Ph. =Provincialis Pharmacopoea. így készül pl. az Electurium lenitivum, vagy az Ol. Habacucin. Hivatkozás történik az 1739-es Dispensatorium Pragensere. A D. W., esetleg V. a Dispensatorium Viennensere utal. Feltevésemet alátámasztja, hogy mindezen szakkönyvek a későbbi, 1807-es leltárban megtalálhatók. Többször találkozunk az Ess. Amara D. D. (Domini Doctoris) Hatvány, vagy Tra. Amar. D. D. Hatvány bejegyzéssel, így 1776 augusztusában, vagy 1778 júliusában. Az összetétele semminek sincsen megadva. Ez utóbbi bizonyára Hatvány professzornak egy jól bevált és gyakran rendelt praesrciptiója, amelyet célszerű volt készen tartani. Többször találkozunk alkémiai jelekkel is. A könyvet több személy vezette írásról ítélve. A nomenclaturában így eltérések találhatók, az illető képzettsége és megszokása szerint. Sajnálatos, hogy az egész könyvben egyetlen névaláírás, vagy személyi bejegyzés sincsen. így az ottani hajdani patikusok személye teljesen homályban marad. A készített gyógyszerek nagyobb része növényekből készült. Az állati eredetűek: korállok, békák, gilisz106