A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Benkő Ferenc: Debrecen gyógyszertárai a XVIII. században

értéket lefelé kerekítve 15 000 forintban állapították meg. Előzőleg bejelentették Vécseynek a patika künnlevőségeit, amely 1771. jún. 3-án 1695 Rhf és 53 krajcár volt.

51 Kazay a patikát az említett 15 000 forintért vette meg. Közben Vécsey meghalt és csak az új királyi biztos gróf Forgách Miklós kamarai tanácsnok alatt különböző huzavonák után történt meg a birtokbavétel 1773. június 3-án. Kazay a gyógyszertárat fiával, Kazay Józseffel együtt vezette, akiről Weszprémi dicsérőleg emlékezik meg

52

. A kialkudott összegből azonban semmit nem fizetett. így a gyógyszertát pereskedések után a már végelgyengülésben szenvedő Kazayról a városra szállott vissza. „A városi hatóság a szerződmény zártidejű fizetést tartalmazó pontjainak meg nem tartása miatt a gyógyszertárat végrehajtás útján nagyváradi gyógyszerész Ördögh Istvánnak, árverés becsár szerint — minthogy azt ezen áron is senkisem akarta átvenni — eladta, 10,626 Rfrtért ki az épületekkel s minden hozzá tartozó kellékekkel együtt 1795-ik évi Novem. hó 28-án birtokba is vette." írja Rótschnek és Szűcs

53

. Kazay 87 éves korában 1797. május 21-én halt meg.

54 A köztudat és irodalom Kazay nevét első sorban, mint neves műgyűjtőét emlegeti.

55 Korában ez a nemes passzió csaknem kizárólag főrangúak és főpapok szórakozása volt. A középnemességből Kazinczyt lehetne említeni," aki e téren is tevékenykedett. Azonban a fentebb ismertetett leltár számításba vétele alapján legyen szabad megkockáztatnom azt a feltevést, hogy egy így felszerelt patika irányítójának feltétlenül jó szakembernek is kellett lenni, és a városban élvezett nagy hírét és tekintélyét nem csupán a tudós orvosok barátságának és messze földön híres gyűjteményének köszönhette. A városi physicusokkal Buzinkay Györggyel, Weszprémi Istvánnal barátságban állott. Buzinkay egyik-másik páciensével magával vitte, hogy mutassa meg a doktor rendelése szerint előírt és az általa elkészített orvosságok használatát. Pl. amikor Bárányi Miklóst szél érte, már az Epispasticum Boerhavianummal jelentek meg és azt Kazay ad volam (tenyérre), poplitem (térdhajlatra) és ad plánta (Talp, láb) applikálta. Később kristélyozni is gyakran eljárt Baranyihoz. Hatvani István is igénybe vette a segítségét és gyakran vitte magával ad opera chyrurgica, ami az akkori felfogás szerint nem fért össze az orvosi méltósággal; így meleg borogatások (ad fomenta), vagy cataplasmák (ua. csak lenmaglisztből készült) alkalmazására. A gyűjtemény, amely Kazay emlékét első sorban őrizte meg, egykorú tudósítások szerint kódexekből, hártyára írott kéziratokból, római és görög érmekből, kisbronzokból, gemmákból és egyéb római antiquitásokból állott. Római feliratos köveit Weszprémi is említi.

56 A híres gyűjtemény sorsa az lett, ami régen és ma a legtöbb hazai gyűjteményé: a gyűjtő halála után a szétszóródás és eltűnés. Kazai és felesége, Keresztesi Sára még 1772. január 18-án 1000 rhénes forint kölcsönt vett fel a Kollégiumtól. 1782-ben a hitelező ezt betábláztatta az öt évről hátralékos kamataival együtt. A ház és a patika eladásakor ezt nem fizették ki, ezért az iskola kurátorai megintették, majd 1794-ben beperelték. 51 HBmL IV. A. 1013/I/b 52 Weszprémi i. m. id. helyen. 53 Rótschnek i. m. 118. — Szűcs i. m. 884. 54 Debr. ref. egyház halotti anyakönyve III. kötet. Egyházkerületi levéltár Debrecen 2473 sz. csomag 55 Zoltai Lajos: A debreceni kollégium éremtárának keletkezése és a Kazay-féle gyűjtemény. Num. Közi. XIV. évf. (1915) — Grunn Albert: Kazay Sámuel éremgyűjteménye Num. Közi. II. évf. (1903) 5—7. — Takács Béla: Kazai Sámuel (Egy debreceni műgyűjtő a 18. században) Műgyűjtő VII. évf. 1975/1. 24—27. 56 Weszprémi i. m. III. 923. — „Nemes Kazzay úr, a mi patikusunk, két Óbudán talált bronztáblát őriz, melyet jó drágán vett meg tizenöt éve." 101