A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Fintha István: A Szatmár-beregi síkság növénytakarójának változásai az utolsó évszázadok során és a vegetáció természetes rekonstrukciós folyamatai napjainkban

VIZSGALATAIM A NÖVÉNYZET TERMÉSZETES REKONSTRUKCIÓS FOLYAMATAIRÓL VI. A szárazra került élőhelyekre nagy mértékben rányomja bélyegét a vízborítás szünetelésének tartama. A nyári-őszi kisvíznél előtűnő zátonyok zöme általában ideiglenesen, mégpedig évente nagyjából ugyanabban az időben (a vegetációs időszakban) áll a növények megtelepedésének szolgálatában. Ezeken a növényzet évi periódusban mindig újólag alakul ki, illetve fejlődik az ősz végén bekövetkező elárasztásig, mikor elpusztul. Utána a zátonyok anyaga ismét mozgásba lendül, hisz a rajtuk rövid ideig élő lágyszárúak gyökérzete nem képes azt a víz dinamikusan építő-romboló munkájával szemben stabilizálni. Az ilyen felszíni formák a legfiatalabb teraszok csoportjába tartoznak, kialakuló társulásaik sora a legegyszerűbbekkel, a pionír asszociációkkal indul. A) A gyorsan kiszáradó iszapon, a rövid ideig felszínen levő homokon legfeljebb az efemer jellegű növényegyütteseket figyelhetjük meg. Az itt megjelenő növényi élet általában csak fajok, fajcsoportok formájában mutatkozik, nem mindig szerveződik a társulások szintjéig. E csoportok mégis jól szemléltetik a növénytakaró kialakulásának legkezdetibb fázisait. A vízszéleken, vagy a sekélyebb iszapban először a Phragmition tagjai vernek gyökeret (Alisma plantago-aquatica, Alisma lanceolata, Bolboschoenus maritimus, Butomus umbellatus, Equisetum üuviatile, Equisetum palustre, Glyceria maxima, Lycopus europaeus, Lycopus exalthatus, Lythrum virgatum, Phragmites communis, Schoenoplectus lacustris, Scutellaria galericulata, Typha angustiíolia, Typha latifolia, Veronica anagallis-aquatica, Veronica anagalloides stb.). Vitalitásuk itt általában kicsi, életciklusuk legtöbbször a virágzásig sem jut el. Ezek a fajok az állandósult zátonyok megfelelő helyein is a szukcesszió indítói. Ott azonban nyomukba asszociációk tömege is léphet, mivel az ilyen élőhelyek hoszszú ideig (némelyik végleg szárazon marad), legalább évtizedekig biztosítják fejlődésüket. Az állandósult zátony tartósan igen magas vízálláskor keletkezik. Felszínét aztán csak időnként önti el egy-egy újabb magasvíz, legtöbbször csupán néhány napra. Vegetációja zavartalanul fejlődhet, azt a ritkán előforduló elárasztás éppen csak érinti, de észrevehetően nem károsítja. Sőt inkább használ neki a hátrahagyott szervesanyagban, növényi törmelékben gazdag iszapjával. Az idővel megjelenő fás-szárúak gyökérzete a hordolék mozgását megállítja. A képződmény stabilizálódik, de még a növényzet az árvizek által hozott újabb hordalékmennyiséget megkötve elősegíti e magasabb teraszszint lassú emelkedését is. Ugyanakkor a folyó sodorvonala eltérül, ami egyúttal a képződmény egyre hosszabb életét is biztosítja. A Szamos (és Tisza) medrének jellegzetes hordalékformái az úgynevezett „palaj"-ok. (16. kép.) A palaj népnyelvi szó, jelentése a Szamosháti Szótár szerint homokos folyampart. (Csüry, 1936.) Többet mond róla a Magyar Tájszótár: „iszapos hely, folyó mentén fölhordott sekély vizű homokos helyek, folyó partján támadt föliszapolódás, folyóból kiemelkedő szigetszerű földhát v. homokzátony (Szatmár m., Szamos mellett)." (Szinnyei, 1897-1901.) Geomorfológiai szempontból a szigethez vagy a parthoz csatlakozó félzátonyok, melyek alacsonyabb vízálláskor kerülnek a felszínre. (Lásd még: Fintha, 1969.) Mindig a mederben helyezkednek el. Megfelelnek a legfiatalabb teraszszint (legalacsonyabb felszín) magasságának, illetve átmenetet képeznek a középső (magasabb) teraszhoz. (1. ábra.) Keletkezésük idején „botanikailag steril" területek, de anyaguk folytán alkalmasak arra, hogy a növényzet számára élőhelyül szolgáljanak. (17. kép.) Területükön a legtöbbféle hordaléktípus található, melyek eloszlása a víz ugyancsak ritmusos szállítóképességének felel meg. A hordalék főtípusainak sorrendjét a folyásirány határozza meg elsősorban (először a durvább, utóbb az egyre finomabb 92