A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Muezológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1975. évi munkájáról

boratórium nem megfelelő elhelyezése, valamint munkaerőhiány következtében 1975­ben nem tudott a kívánalmaknak megfelelni. Képrestaurátorunk nem lévén 1975­ben is néhány képet Budapesten, néhányat pedig itthon restauráltathattunk csak. Tudományos munka A múzeum tudományos tevékenységét az jellemezte, hogy szorosabban kapcsoló­dott a múzeum most begyűjtött, kurrens anyagához, illetőleg régebbi gyűjteményei­hez, mint korábban. Továbbá az, hogy a múzeum tudományos tervébe foglalt, intézeti jellegű tudományos tevékenység mellett igen sokoldalú és szerteágazó, úgynevezett külső tudományos tevékenységből is állott. A tudományos tervteljesítésnél figyelembe vettük a távlati tudományos terv és a IV. ötéves terv feladatait. Megállapíthatjuk, hogy a múzeum minden gyűjteménye, illetőleg a bennük dolgozó munkatársak a tu­dományos tervet nemcsak teljesítették, hanem sokszorosan túl is teljesítették. A mú­zeum társadalmi tevékenységének jelentős része is tudományos munka volt. Termé­szettudományi vonatkozásban Lovas Márton és dr. Ötvös János a gyűjtött anyag fel­dolgozását végezte el. Lovas Márton elkészítette egyetemi doktori disszertációját. Megvédésére 1976-ban kerül sor. Hajdúböszörmény bogárvilága с tanulmányához anyaggyűjtést végzett és elkészítette a mikepércsi legelő Koprofág bogarairól szóló tanulmányát. Hajdúszoboszló Monográfiájában Hajdúszoboszló természeti viszonyai­ról írt kétíves tanulmányt. A Hortobágyi Nemzeti Parkkal való közös munkaként el­készítette a Hortobágyi Nemzeti Park с kiállítás forgatókönyvének természettudo­mányi részét. 1975-ben két hazai kutatót fogadott és látott el szaktanáccsal. Régé­szeti téren M. Nepper Ibolya ásatási, leletmentési dokumentációt készített és küldött meg a Régészeti Adattárnak. Részt vett a Déri Múzeum új állandó kiállítása forgató­könyvének előkészítő munkálataiban. Egy külföldi kutatót fogadott és látott el szakta­nácsokkal. Sz. Máthé Márta befejezte az alföldi teli-kutatóprogramot és megkezdte az anyag feldolgozását (izotópos kronológiai vizsgálati anyag kigyűjtése, cserépsta­tisztika, archeo-botanikai vizsgalat). Elkészítette korábbi ásatásainak dokumentációját és elküldte a Régészeti Adattárnak. Hajdúszoboszló Monográfiájában megjelent Haj­dúszoboszló területe a honfoglalás koráig с összefoglaló tanulmánya. A tárgyévben két külföldi kutatót fogadott és látott el szaktanáccsal. Dr. Módy György (részben ré­gészeti, részben helytörténeti vonatkozásban) elkészítette tanulmányát az 1972-75. között folyt herpályi ásatásról és helyreállításról. Több középkori, részben régészeti vonatkozású adattári anyagot készített. Hajdúszoboszló Monográfiájában megjelent Szoboszló és környéke a XI-XVI. században с tanulmánya, valamint a Bihari Dolgo­zatok 2. számaként Néphagyomány és helytörténet с néprajzi és régészeti vonatkozású munkája. Munkaterven kívül, társadalmi munkában elkészítette Fehérgyarmat tele­pülés- és birtoklástörténete a XVI. századig с tanulmányát, amely megjelent a Csen­geri Krónikában. Társszerkesztője volt a Déri Múzeum 1975. évi Évkönyvének, mint megbízott külső előadó a Kossuth Lajos Tudományegyetemen heti két órában elő­adást tartott az általános és néprajzi muzeológia tárgyköréből. A legújabbkori törté­neti gyűjteményhez kapcsolódóan G. Kapusi Erzsébet tovább folytatta a szabadkő­műves szövetség, főleg a Haladás páholy működésére vonatkozó kutatásait. Feljegy­zéseket, adattári anyagot készített A céhek szerepe a múlt század második felében с tárgykörben. A tárgyévben öt belföldi kutatót fogadott és látott el szaktanáccsal. A néprajzi gyűjteményhez kapcsolódóan dr. Varga Gyula kimagasló tudományos te­vékenységet fejtett ki. Tovább folytatta Kismarja monografikus feldolgozását, elké­szítette az uradalmi vándorpásztorkodásról szóló tanulmányát, valamint az Érmelléki szőlőkultúráról szóló összefoglalása második részét. Feldolgozta Déri Frigyes nép­rajzi tárgyú grafikai gyűjteményét, Hajdúszoboszló agrártörténetét és tanulmányt írt a lokális gazdasági társulásokról. Adatgyűjtései során jelentős adattári anyagot készí­tett, melyek nemcsak szövegből, hanem fotókból, sőt filmfelvételekből is álltak. Szer­kesztette Berettyóújfalu monográfiáját. A tárgyévben öt belföldi kutatót fogadott és látott el szaktanáccsal. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen heti 6 órában előadá­786

Next

/
Thumbnails
Contents