A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

maculis rübris, gúla ventrique punctis albo nigroque varus remigibus nigris albo undulatis, rectricibus 6 nigris griseo undulatis, singulis apicibus seorsum cuneatis magnitúdó merulae. 19. Merops viridis Zöld Gyurgyalag vulgo Fellegi Fetske 20. Upupa Epops Bábuk Banka 21. Corvus corax Fekete Holló. Bini corvi albi alebantur annis proxime elapsis Böszörményium. 22. Corvus corone Holló varju. Fekete varju 23. Corvus frugilegus Vetési vagy Gabona varju, vulgo Pápista varju. Grossinger Tom. II. p. 303. 24. Corvus cornix Varjú 25. Corvus monedula Csóka. Cucurari potest. 26. Corvus glandarius Szajkó. Cucurari pariter et verba eloqui potest. 27. Corvus pica Szarka 28. Cuculus canoratus Kakuk 29. Alauda arvensis Szántóka Patsirta 30. Alauda eristata Búbos Patsirta, Pisitnek 31. Sturnus vulgaris Seregélly 32. Turdus pilaris Fenyő Madár. Aliunde nobis adlata. 33. Turdus merula Fekete Rigó 34. Emberiza Schoeniclus Nádi veréb 35. Fringilla carduelis Tenglitz 36. Fringilla spinus Csíz 37. Motacilla alba Fejér barázda billegető 38. Parus coeruleus Kék Czinke 39. Columba risoria Katzagó gerlitze. In domibus alitur. 40. Tetrao Perdix Fogolly 41. Tetrao urogallus Fajd Tyúk 42. Otis tarda Túzok. Gregatim in agris nostris, facile cicurata domii a non nullis alitur. 43. Ardea grus Daru. Haec pariter gregatim incedit, et cicurata domi alitur. 44. Ardea cinerea Kék Gém 45. Scolopax rusticola Erdei Sneff 46. Scolopax Totanus Piros lábú Sneff et plures aliae species. 47. Tringa vanellus Libutz 48. Fulica, atra Sártsa 49. Rallus crex Haris. Cicuratur et domi alitur. 50. Mergus Merganser Búvár In Amphibicis 51. Praeter Ranas lacertasque, duae species serpentum, apud nos obviae utpote coluber atrojjos Hung. Kender magos kígyó. Kurta vagy parlagi kígyó Morsus inflammationem, sed non mortem causat. 52. Coluber natrix Fejérhasú vagy Közönséges Kígyó. Serpens innoxius piscibus sicuti fluviis maximam partem caremus, nisi aliunde nobis advehantur sunt tarnen quae hinc inde determinavi sequentes. 53. Accipenser

. .. Ketsege. Generis revera est Accipenseris, sed species in omnibus a me visis Auetoribus Systematicis vacillat, quare ignoro fateor, ad quam piscem hunc referam speciem. Nullius certe speciei numerus Squammarum dorsalium huic quadrat, tanto minus apposita juxta a non nullis diversarum specierum magnitúdó. Et sane abbreviatus hie caracter numerus nempe squammarum dorsalium hie vero sufficit. Scriptores patrii Mátyus et Grossinger alioquin asystematici aeque incertum reliquunt illis, pro ut hibet, vetera omnia collimantia vel vero similia pro veris aeeeptantibus, certos caracteres systematicos denegantibus. Accipienser sturio nobis Hungarice est Tok Accip. ruthenus = Söreg, aeeip. Huso Viza Accipenseris stellati squammae dorsales dieuntur 13 longitudo praeterea piscis dicit 4 pedum et pondus 30. Az Ketsege nostrum, ut mihi saltim unica vice die nempe 9 április anni 1795 Dorogini, plus quam 50 individia Tokajino ex Tybisco illuc in forum publicum allata, et alias plurima determinare lieuit, numeros squammarum dorsalium dabant a 12 ad 20 numero vag. Praeterea tarn ex exemplis tot innumeris, quam etiam omnium expertorum relatione constat, raro hanc speciem piscium Ketsege dietam 10. libras longitudinem vero duorum pedum superare. An species haec Accipenser pellatus. An exoticis haec species revera visa et determinata est. 746